Blockbusters, avagy "mit nézel"

Szeretnék Nagyon Boldog Karácsonyt kívánni a blogom összes olvasójának, és remélem, hogy a mai és az elkövetkező napok legalább annyira békések lesznek, mint a Rövidlátók c. film, ami úgy tűnik az éves top listám élén helyezkedik el így az év vége felé. Alább az előzetesét is közzé tettem kis kedvcsinálónak. Elvégre máskor nem is lehetne aktuálisabb a film üzenete, mint karácsonykor, melynek szereplői nem csak ezen ünnep keretein belül békések és kedvesek embertársaikkal, hanem egy teljes évszakon át.

A hercegnő és a béka /The Princess and the Frog/

A kincses bolygó óta nem is találkozhattunk a filmszínházakban kézzel rajzolt mesefilmekkel, helyüket már teljesen átvették a 3D animációs csili-vili produkciók, melyek között azért még akadnak szép példányok, többjüket kicsit túlértékeltnek tartom. Feltehetjük a kérdést, hogy akkor van-e igény erre a régi formátumra, hiányzott-e egy kicsit is nekünk? Dobálózhatunk az "újszülöttnek minden vicc új" sablonnal, de A hercegnő és a béka c. film azokat is újra megszólítja, akik nézték a vasárnapi Disney-t, amikor meghalt Antal József. Megvan benne mindaz a képből áradó báj, ami nosztalgikus érzéssel tölti el a rajongókat, és csak most, ezzel a filmmel éreztük igazán, hogy valami hiányzott nekünk 7 évig.

E fenti sorok ugyan még kizárólag a megjelenésről szólnak, de ugye egy film nem csak a képi ábrázolás szintjén van jelen, hiszen vannak még karakterek, történet, annak vezetése, és egyéb dramaturgiai fogások, amik egy egészként működnek jól vagy rosszul. Ilyen tényezőket figyelembe véve már komorabb hangnemben is írhantám a véleményemet, mert vannak hiányosságai a békás rajzfilmnek, de ezek leginkább az idősebb korosztálynak tűnnének fel, míg a célcsoport maximális szórakozást él át. A magam részéről csak annyit tudok mondani, hogy nem röhögtem halálra magam, de el tudom képzelni, hogy a kisarkított férfi és női szerepek békákon keresztül való kritizálásának hogyanja milyen mulatságosak lehettek a gyermekek számára. Szüleik pedig magukat és a társadalmat pásztázzák, hiszen egyértelműen górcső alá veszi a mai generációkra jellemző párkapcsolati viszonyrendszert, amit 80 évvel korábbra helyezett. Ennek a korszaknak a stílusát pedig nagyon szépen vászonra vitte klasszikus Disney stílusban.

Igaz, nem tudhatjuk, hogy milyen volt pontosan az idő, amikor a jazz műfaj jelentette a zenét és jellemezte a szórakozást, de kapunk belőle bőven ízelítőt. Az pedig már csak szimplán politikailag korrekt dolog, hogy végre megválasztották az első afro-amerikai hercegnőt, aki végül a daliáns fehér hercegé lesz, ezzel a húzással pedig némileg a rasszizmus ellen is felszólal. Nem feledkezik meg arról sem, hogy a jómódúság, azaz a pénz pénz pénz hatalmát ne kritizálná meg, elvégre a gonosz varázsló csupán egy pénzsóvár sarlatán, aki mellett megjelenik a szerelem, mint a valódi gazdagság jelképe. Mindenképpen szót érdemel még az Armstrong nyomdokaiba lépő Louis nevű alligátor, akinek egyik legjobb jelenete (szigorúan szubjektív:) az Alligátor 2 c. horrorra kacsint egy kicsit, illetve Ray a szentjánosbogár sem maradhat ki a sorból, akihez kötődik a film legjobb jelenete is. Mondjuk nem tudom mire vélni azt a pillanatot, de kétségkívül a film csúcspontja, de akár egy éves Top listában is helyet kaphat nálam a későbbiekben.

 

A hercegnő és a béka történetében minden megvan, ami fontos dolgokat taníthat a gyermekeknek úgy, hogy közben szórakoztat is, és hiába érezzük erőltetettnek a film elején lévő túlzó nyáladzásokat a szeretet mélységéről meg egyéb blabla, de a végére úgy is elégedetten távozunk a teremből. Ha lenne gyermekem biztos erre ülnék be vele.

 

Melyik a kakukktojás?

A - Steven Spielberg, mert zsidó
B - James Cameron, mert nem alapítótagja a DreamWorks SKG-nak
C- Jeffrey Katzenberg, mert nem rendező, hanem producer

Most végre számszerűsíthetjük, hogy mennyire várta Amerika és a világ közönsége James Cameron új mesterművét, mely minden eddiginél látványosabb képi hatást ígért a 3D-s termekben. Az Avatar c. film ugyan bevételi rekordot a 3D-s emelt helyárak ellenére sem döntött, ugyanis Will Smith, mint Legenda 77 milliót keresett, ettől azonban csak kicsit maradt le. Az Avatar pénzügyileg 73 milliót tudhat a kasszában az első három napot tekintve. Azért az igaz, hogy a pénteki 27 milliós összegnél nagyobbat még nem mértek decemberben, mint nyitónap. A karácsony előtt induló filmek általában némileg jobban szerepelnek, elvégre a King Kong is több, mint négyszeresét hozta a kezdésének, a már említett Legenda vagyok pedig a nyitásának több, mint háromszorosát írhatta a végére. Az Avatar is legrosszabb esetben is 210 millió felett fog végezni, ám úgy érzem, hogy a hype ezúttal csak a későbbiekben fogja megtenni a hatását, ezért 300 millión túlra tenném a végét. Már csak azért is, mert nem csak a kritikusok szeretik a filmet, de az imdb felhasználó közönsége eddig 8.9 ponttal a 25. legjobb filmnek szavazta meg. A nemzetközi piacon pedig még ennél is nagyobb számokat várhatunk, ha azt nézzük, hogy már most 150 millió feletti eredményt ért el. Ha a Titanic-ot nem is taszítja le a trónról, a 230 milliós költséget + marketing bőven visszahozza és kemény pénzeket zsebre is tehetnek a producerek.

E sikertörténet mellett már szinte cikinek számít Hugh Grant és Sarah Jessica Parker vígjátéka, a Hová lettek Morganék, melyben vidékre kényszerül egy házaspár, akik nem igazán vannak egy hullámhosszon, de a végére biztos megszeretik egymást megint. Lényegében alig akadt kritikus, aki pozitívan értékelte a filmet, ahogy az egyébként majdnem üres termekben sem jelentkeztek sokan, akiknek tetszett. Legalább is ezt mutatja az imdb 4.0-ás átlaga. 2700 moziban 7 millió dollárral kezdeni még ismert nevek nélkül is gyenge eredmény az ünnepek előtt. Hugh Grant-nél nem is mértek egy ideje 100 milliós vagy ahhoz közeli eredményt, de Sarah Jessica Parker a Sex és New York c. filmje bőven 150 millió dollár felett teljesített. Ez a kombináció úgy tűnik nem jött be a közönségnek, és a stúdiónak sem, akinek 58 milliója van a produkcióban. Nem tartom valószínűnek, hogy ezt a költséget visszahozza, de lehet, hogy még a nemzetközi forgalmazástól is visszalépnek.

A hercegnő és a békára váltó emberek így második körben úgy tűnik meg is feleződtek, de még elképzelhető, hogy ezek után fog új erőre kapni. Az Invictus-nál ugyanez a helyzet, csak Clint Eastwood filmjének költségvetése az eddigi bevételhez képest még mindig négyszerese. Tovább bővül az Egek urát játszó mozik száma, ami már egészségesen a 8. helyen tanyázik és mindezt 175 moziban érte el.

1. Avatar - 73M
2. A hercegnő és a béka - 12.2M /44.7M/
3. The Blind Side - 10M /164.7M/
4. Hová lettek Morganék - 7M
5. Újhold - 4.3M /274.5M/
6. Invictus - 4.1M /15.8M/
7. Karácsonyi ének - 3.4M /130M/
8. Egek ura - 3.1M /8.1M/
9. Brothers - 2.6M /22.1M/
10. Vén csontok - 2.3M /43.5M/

Avatar IMAX 3D

A történet elmesélésének legklasszikusabb példája nem a film, vagy mozi, hanem a könyvek, de milyen sztorival álljon elő Hollywood, ha már az égvilágon minden ötletet filmre vittek, amivel meg lehet fogni a közönséget? Lehet kísérletezni, hogy harap-e a nép az új ötletre, de a bevételi mutatók szerint erre kicsi az esély. Ám, ha csilivili effektekkel jelenítünk meg egy fantáziavilágot, ami köré építünk valami halálegyszerű történetet, az már mindjárt kapósabb. Az Avatar természetesen a jelen technológia csúcsát jelenti, és valószínűleg egy ideig nem is nagyon rukkan elő senki sem hasonló minőségű munkával. Az előkészületek 2005 márciusában kezdődtek, 2007 április közepétől 2007 decemberéig forgattak, ami önmagában is elég sok, onnantól kezdve pedig a premierig dolgoztak a számítógépes trükkökön. A cél az volt, hogy becsalogassák a nézőt a moziba, hogy aztán teljes mértékben elvarázsolják a képi hatásokkal és a 3D-s termek segítségével bemutassák a technológia legnagyobb káprázatát.

 

Tegnap este részese voltam a lehető legnagyobb élménynek, ami a hazai mozis ipar lehetőségei között elérhető. Az egyetlen itthoni IMAX terem azért a legjobb választás, mert James Cameron eleve erre a formátumra forgatta a filmjét, bár azt remélte, hogy némileg elterjedtebb lesz az IMAX a premierig. A Cinema City Aréna eme termének 400 férőhelye 3 napra előre minden előadásra megtelt. Azonban ennyi felesleges felvezetést követően én nem tudom azt mondani, hogy úgy jöttem ki a teremből, mint 1977-ben a Csillagok háborújáról és nem csak azért, mert csak két évvel később volt elérhető az a film hazánkban. Az Avatar hihetetlenül látványos, de nem minden esetben éreztem át azt a mélységet, amit vártam. A nyitóképsornak hasonló hatást kellett volna kiváltania belőlem, mint a T-Rex: Vissza a Krétakorba c. 40 perces film esetében, ahol szó szerint szorítottam a karfát, mert úgy éreztem magam, mint aki ott repül a pusztákon. Persze a későbbiekben megjelentek előttem a 3D-s hatások, az egész inkább olyan volt, mint ha egy nagy nyitott ablakon keresztül figyelném az eseményeket. Az ablakon azonban semmi nem jött át, nem is ezért volt pláne az élmény, hanem a gyönyörű felbontás miatt, sok esetben nagyon élethűen jelentek meg a figurák egymás mögött, és bizony akadt olyan jelenet is, ami sokkal inkább ijesztő, hatásosabb volt, mint a cinemascope változatban. A 3D-s hatás sokkal inkább finomabb, mint erőszakos és nézőt megcélzó. Inkább összességében próbál javítani a képi világon, hogy sokkal jobban átlássuk a világ mélységét. Talán épp az ilyen óvatosabb effekteknek köszönhető, hogy 157 percben (Fox logótól a főcímig le van mérve stopperral) egyáltalán nem fájdult meg a fejem, sem a szemem. Rövidebb film esetén pedig már volt rá példa (A végső állomás, Véres Valentin, T-Rex: Vissza a Krétakorba), nem csak RealD-s teremben.

Nem szeretnék senkit sem lebeszélni róla, hogy 30%-al drágább jegyet váltson a 3D-s hatásért, mert tényleg gyönyörű, egy kevés minimális színveszteségtől eltekintve, de azoknak se legyen álmatlan éjszakája, aki csak cinemascope verziót vetítő terembe jut el. Különben is, a filmnek az erőssége azokban a cgi-trükkökben rejlik, amelyeket 2D-ben is tökéletesen le lehet szűrni. Mert attól még, ahogy kis túlzással a film kritikájában is megemlítettem ez már nem csak egy új lépcsőfok, de majdnem egy egész emelet a technika fejlődését tekintve. Pláne, ha azt is idevesszük, hogy a 3D-s filmek eddig mindig gyengébb térhatású effektekkel jelentek meg, de ez esetben itt is, ott is majdnem teljesen élethű.

 

Még ki sem heverhette Steven Spielberg a Hanukát, már is elkezdheti ünnepelni a 63. születésnapját, amire ma került sor. Spielberg egyébként a The Adventures of Tintin: The Secret of the Unicorn c. filmjének utóforgatásán (???) tevékenykedik. A francia képregényből készült animációs filmre azonban még várni kell két évet.

Ugye senkinek sem kell bemutatni a legnevesebb hoolywood-i zsidót, aki sikereiből táplálkozva saját filmstúdiót is, a DreamWorks-öt is megalapította David Geffen és Jeffrey Katzenberg közreműködésével. E stúdió első bemutatója a The Peacemaker c. akciófilm volt George Clooney és Nicole Kidman főszereplésével, majd az Amistad c. filmet küldték moziba, amit Spielberg egyébként maga rendezett. A DreamWorks égisze alatt ilyen sikerek futottak, mint a Gladiátor, Shrek, Amerikai szépség vagy az Apádra ütök.

Spielberg letöbb filmje bevételi rekordot döntött, és bár a Cápa csupán rövid ideig, a Csillagok háborúja bemutatójáig volt a legnézettebb blockbuster, az 1982-ben készült E.T. 11 évig vezette az univerzális bevételi listát. Amerikában csak kicsivel maradt le George Lucas Csillagok háborújától, de világszerte nagyobb sikerre tett szert (legalább is A film krónikája c. könyv egy kiadásában). 1993-ban azonban egy másik film, a Jurassic Park jelent meg a mindenkori bevételi listák élén, aminek elkészültét szintén Spielbergnek köszönhetjük. Az inflációt figyelembe véve, vagyis az eladott jegyek száma szerint az első 20 legnézettebb film közül négy Spielberg filmmel is találkozunk. A negyedik az E.T. (mai árfolyam szerint kb. épp 1 milliárd dollárt jelentene az eladott jegyek számát tekintve csak Amerikában), hetedik a Cápa (919 millió dollár lenne), 16. helyen Az elveszett frigyláda fosztogatói (kb. 630 millió dollár), melyet azért készített, mert nem ülhetett James Bond film rendezői székébe, ezért alkotott új hőst, 17. helyen pedig a Jurassic Park (kb. 620 millió dollár). Spielberg három Oscar díjat nyert: A Ryan közlegény megmentéséért átvehette a legjobb rendezésért járó szobrot, míg a Schindler listája a legjobb film díját is megnyerte e mellett, de soha egy filmjében színész sem kapott Oscart a filmjeiben nyújtott alakításáért.

A Cápa c. filmjével lett robbant be igazán a köztudatba, ami egyike volt annak a filmnek, amely a blockbuster fogalmát is megteremtette. Az ősszel olvastam egy régi filmes magazint (Filmvilág vagy Filmkultúra) a könyvtárban, amelyben a Cápa fogait a férfiasság szimbólumaként azonosítja azzal érvelve, hogy a film elején a lánnyal, aki szirénként jelenik meg a tengerben, túl sokáig játszik a cápa előjátékként, majd szó szerint magáévá teszi, mint egy igazi férfi. A következő áldozatot, aki egy kisfiú, már nem magyarázta meg, pedig kiváncsi lettem volna rá. Mindenesetre a cápát bűnözőként említi meg, saját elméletemet továbbvezetve e szerint pedig az egyéb szexuális aberrációja miatt sokkal nagyobb veszélyként éli meg a társadalom, mint egy közönséges bűnözőt, így a cápa csupán egy valós probléma felnagyítását jelképezheti a konzervatív gondolkodásban.

... és ha már zsidók, Cobra szerint Cameron is az, mert amikor először látta az Avatar első trailer-ét ezt hajtogatja. Azóta nem érdekli annyira a film. A következő képen James Cameron és Sigourney Weaver feszítenek a Life borítóján, de úgy is tudjátok, látjátok.

 Egyébként Steven Spielberg hasonlóképp nyilatkozott az Avatarról, mint Roger Ebert filmkritikus. "The last time I came out of a movie feeling that way, it was the first time I saw Star Wars" - ugyanez magyarul: "Mikor legutóbb ilyen érzéssel jöttem ki moziból, az akkor volt, amikor első alkalommal láttam a Csillagok háborúját". - tuti, hogy IMAX változatott látott ő is.

Látványosabb meg minden, de én még mindig nem tudom hová tenni? Ellenben, ha minden igaz jövő márciusban a Palace Nyíregyházi mozija már tudja a 3D-s kópiát hova tenni... remélhetőleg.

Kinőttem én már a metál korszakomból, de ha egyszer megjelent a következő nyár egyik, ha nem a legjobban várt alkotásának az előzetese...

Lehetséges? Naná, hiszen a most mozikban dübörgő Avatar hiába élvezhető pogány sík képernyőn is, ha a vélemények 90%-a szerint a 3D adja az igazi látványt és aki elég mély a zsebe, megteheti, hogy az ehhez szükséges berendezéseket otthonába szállítsa. Egy speciális új kijelző, BD3D-s képet feldolgozó BD-lejátszóra és polarizált szemüveg segítségével hasonló minőséget élhetünk át, mint a RealD termekben. Színveszteség nélkül. Az új fajta lejátszó persze lefelé is alkalmassá teszi a lejátszást, azaz normál BD-t is lejátszik, illetve a normál lejátszó is bemutatja 2D-ben a 3D-s lemezt.

A franciák pedig már áprilisra ki is tűzték az Avatar BD megjelenését, ami tartalmazza a 3D-s verziót, legalább is a Fox stúdió szerint. Ennek láthatjuk a borítóját, ami bizonyára még nagyon sokat fog változni. Ez egyelőre túl egyszerű.

Avatar

Eljött az idő, amikor a moziban egy olyan film került, ami új szintre emelte a speciális effektusok gyártásának technológiáját. Azért ez annyira nem meglepő James Cameron-tól, akinek majdnem minden filmje forradalmasította a trükkfelvétel fogalmát úgy, hogy még a film dramaturgiáját is kiváló szerepléssel oldotta meg. Minden filmje egytől egyik teljesen élvezetes, leköti az embert, Hitchcock-ot idézve használja a suspense elemeit, mégis a várakozások a formabontó 3D-s élménytől visszhangoztak. Az Avatar az első olyan egész estés mozi, ami kifejezetten az IMAX 3D vetítési technológiára (értsd: a legjobb minőség, ami befolyásolja a látószerveinket) készült. A kritikusokat is könnyű megnyerni, ha a legvarázslatosabb filmélményt nyújtják neki, a Pulitzer-díjas szakember, Roger Ebert például irományában elmondja, hogy olyasmit érzett az Avatar közben, mint 1977-ben a Csillagok háborúja vetítésén. Az Aréna IMAX terme engem csak szombaton vesz meg kilóra, de addig a tegnap esti normál cinemascope élmény során valamivel objektívebben tudok véleményt írni a film azon formájáról, ami idővel az egyedüli elérhető formátum lesz… legalább is egy jó ideig.

 

Végül pedig (vagy újra) a látványvilágot is érdemes megemlíteni, amelyben szintén sántít egy-egy dolog, de akkor is egy újabb lépcsőfok, mi több, egy egész emelet a film technikai fejlődését tekintve. Ennek érzékeléséhez pedig nem feltétlenül szükséges a 3D térélmény, de hogy milyen különbség van a két formátum között? Arról csak az összehasonlítás után tudok nyilatkozni, ami vasárnapra történhet meg legkésőbb. Addig is a végső konklúzió: Az Avatarban akadnak hibák, de összességében gyönyörű és szerethető kalandfilm.

Mondjuk nem egy nyári kalandfilmhez, inkább az Alien prequel-hez várnék hasonló hangvételű trailert. Ha a film is ilyen lesz, szerintem nem baj, ha R korhatár besorolást kap, és talán olyan lesz, mint a Gladiátor. Ridley Scott-ban bízunk, az MPAA-ban és a stúdióban már nem. Amerikai start: május 14, magyar: a papírforma szerint egy nappal korábban.

Két moziban kifejezetten impozáns eredményeket ért el A hercegnő és a béka, mely a szokásos 3D animációs pompája helyett a jó pár éve hanyagolt rajzstílussal vitték a nagy vászonra. 3434 moziban, ha nem is olyan király, de nem is túl gyenge eredményt teljesített a 25 milliós első széleskörű hétvégéjén. Ennek azonban még valamivel több, mint négyszeresét kell produkálnia, hogy a 105 milliós költségeket kiegyenlítse, ám sem a műfajra nem jellemző a gyors lefutás, illetve a karácsonyi hangulat is elősegítheti az érdeklődés megmaradását. Amennyiben a két héttel később startoló Alvin és a mókusok nem szól bele durván a lista alakulásába. A nézői és a kritikusi vélemények sem rosszak, sőt, kifejezetten kedvezőek, ám ez (sajnos) nem nagyon befolyásolja a célközönséget... hacsak nem az idősebb korosztályban keltenek nosztalgikus érzéseket.

Clint Eastwood ismét jelentkezett egy rendezéssel, ezúttal Matt Damon és Morgan Freeman állt a rendelkezésére az Invictus c. történelmi sport drámában. Tavaly az Elcserélt életek már korábban megkezdte pályafutását a mozik egy kisebb létszámában, de a széles körű bemutató is hasonló, 9.35 millióval kezdett 1850 moziban, végül 35 millióit ért el Amerikában. Az Invictus némileg több (2125) moziban valamivel kevesebb, 9.085 millió dollárt vihetett haza a nyitó hétvégéjén. Persze a visszajelzések, származzon az egyszeri nézőtől vagy szakembertől, többnyire most is pozitívak, de kétlem, hogy Amerikában kielégítést nyerne a 60 milliós költségvetés.

Azért a Warner nem fog szomorkodni, ha Clint Eastwood filmje nem robbant kasszát, amíg a The Blind Side ilyen jól teljesít, hiszen kevesebb, mint negyedannyival voltak kevesebben kiváncsiak, mint múlt héten. Sandra Bullock negyedik hete műsoron lévő drámája még most is 15 millió felett keresett, összességében pedig pont tízszer ennyinél tart. Ha ilyen tempóban unják meg a nézők a filmet, akkor szinte majdnem biztos, hogy meglesz a 200 milliós végösszeg. Ugyan már megvan a 200 millió, pontosabban 267 millió, de egyre üresednek az Újholdat vetítő termek, és lassan már a műsorról is lekerül, mikor a pályafutását vele egy időben kezdő The Blind Side-ra még mindig többen váltanak jegyet. A Karácsonyi ének még csak 11%-ot gyengült A hercegnő és a béka ellenében, de a 3D-s és IMAX termeket mindenképpen elfoglalja előle az Avatar a jövő héten. A múlt heti premier tagjai, Brother, Armored, Everybody s fine közepes 40-50% közötti visszaeséssel folytatják a pénzgyűjtését. Persze a Brothers-en kívül kevés az esélye, hogy nullszadóra jönnek ki.
Újabb mozikat hódíthatott meg az Egek ura, amit még mindig kevesebb, mint 100 moziban játszanak, de már 4 millió dollárt keresett, és jó eséllyel a széles közönséget sem fogja hidegen hagyni. Legalább is a 25 milliós költségeit nem kell félteni. A The Road viszont úgy tűnik, hogy már nem jut el sok moziba, ha már 135 moziban is kevesebb, mint 4000 dolláros mozinkénti átlagot, eddig összesen pedig 4 millió dollárt hozott. 3 moziban már fut Peter Jackson családi drámája 116 ezer dollárt gyűjtve 3 nap alatt.

1. A hercegnő és a béka - 25M /27.9M/
2. The Blind Side - 15.45M /150.2M/
3. Invictus - 9.045M
4. Újhold - 8M /267.3M/
5. Karácsonyi ének - 6.8M /124.4M/
6. Brothers - 5M /17.4M/
7. 2012 - 4.4M /155.3M/
8. Vén csontok - 4.4M /39.98M/
9. Armored - 3.5M /11.7M/
10. Ninja Assassin - 2.7M /34.3M/
11. Egek ura - 2.45M /4M/
 

Én ezt a filmet várom nagyon.

1

Stanislaw Lem a sci-fi irodalom egyik legnagyobb alakja, akinek sokszínűségét is sikerült bizonyítania azzal, hogy egyszer komor vagy inkább horrorisztikus hangulatú misztikus történetet, máskor pedig meseszerű és/vagy komikus hangvételben tartott tükröt a társadalom felé, illetve filozofálgatott egy elképzelt jövőről, alternatív valóságról. Az emberiség egy perce annyiban egyszerűbb, vagy nehezebb alapanyag, hogy nem egy történetbe ágyazva írja le a gondolatait, hanem spontán módon ír az emberiség keletkezésének véletlenszerűségéről, a világegyetemről és filozofál hiteles és jól felkészült érvekkel alátámasztva. Így nem kell azon aggódni, hogy kimarad valami, hiszen nem a könyvet filmesítik meg, hanem a könyv egyes tényezői kerültek bele a mozis termékbe.

Pater Sparrow e gondolatmenetek köré építette a tudományos fantasztikus krimijét, aminek azért írhattak volna némileg okosabb forgatókönyvet is. Persze nem róhatjuk fel hibáinak az íróknak, akik ha Lem szintjén lennének, akkor biztos, hogy nem olcsó magyar filmekre fordítanák a tehetségüket. Nem is a sztorival van a probléma, tulajdonképpen abszolút jól működhetett volna, ha nem erőltetik bele azt a vonalat, ami Lem vagy a hozzá hasonló mély filozófiai tartalmat narrál, lényegében kizárólag a néző felé. Így aztán kicsit darabjaira esik szét a film, mert az egyik pillanatban a krimi szál kristályosul, vagy homályosul, majd az ehhez kapcsolódó bölcs gondolatok váltják, amelyek akár a film csúcspontjai is lehetnének, de így csak akadályozzák, vagy lassítják az események folyását. Több olyan esemény is akad, ami alapján úgy érzi a néző, hogy lemaradt valamiről, amik csak többszöri megtekintés után nyújthat megvilágosodást a nézőnek.

Ahhoz, hogy újra megnézzük, akár DvD-n, vagy tévében, kell valami, ami megfogja az embert. Meg tudom dicsérni az operatőri munkát, mert vannak nagyon hatásos jelenetek és beállítások, az egész film képi világa kicsit szürkésebb, ami a film hangulatához, a zenei effektekhez tökéletesen illik. A színészi játék is hozzátesz ahhoz, hogy komolyabban vegyük, Mucsi Zoltán persze mint a legtöbbször, most is önmagát játssza, méghozzá nagyon jól, tehát megvádolható, hogy simán ráírták a szerepet. Bár sci-fi révén nincsenek monumentális trükkök, vagy díszletek, mégis abszolút hiteles világot láthatunk. Ami mégis a legemlékezetesebb, az Kerekes Vica szex jelenete.

Piros pont a képi megvalósításnak és az egész film audiovizuális tónusának, de az adott történet elmesélésével még adódtak némi gondok, mert nem az volt a kitűzött cél, hogy maradéktalanul megértse a közönség a történetet. Igazából így is nagyon sok olyan tényezővel szembesül a néző, ami hatással lesz rá, és a fejében marad egy ideig, de vajon miért jó az, ha a mozi egy keresztrejtvény szintjén van jelen?

Egy sajátos kategóriám szerint két csoportba tudom osztani a filmeket. Az egyik, amit megnézek, felfogom és már a hatása alatt vagyok a stáblista alatt is. A másik, amikor a megtekintést követő napokban vagy hetekben csak lappang a nézőben a film hatása és csak később hozza meg a hatását. Önmagában az "1" az utóbbi csoportba is tartozhat, de nem hinném, hogy Stanislaw Lem rajongói hasonlóképp rajonganának Pater Sparrow filmjéért.

 

Igen, most ilyen Avataros korszakunk van és hiába fogynak alig a jegyek, ha nem IMAX 3D-s előadásról van szó, azért csak érdekel egyeseket a pályafutása. Már volt szó az első hivatalos vetítésről, de hivatalos vélemény még nem született. Azért a wowozás, és most nem a számítógépes játékról beszélünk, még most is jellemző, hiszen a rottentomatoes első 7 kritikája kivétel nélkül pozitív. Azóta már 12 vélemény született, ahol már találkozhatunk egy negatív hangvételűvel is, ugyan ez még mindig 92%-os átlagot jelent. Persze a legtöbben a film vizuális megjelenését díjazzák, Cameron-ról tudjuk, hogy a történet vezetésére is nagyon ügyel, tehát nem fogunk unatkozni. Már csak néhány nap és mi is megbizonyosodhatunk róla.

 

Lezajlott az Avatar első hivatalos vetítése, ahol a szerencsések, pontosabban a  Hollywoodi Külföldi Újságírók Szövetségének tagjai vehettek részt, a célból, hogy lássanak december 9.-ig minden olyan filmet, ami esélyes lehet a Golden Globe jelölésre. A források szerint a nézőknek nem kicsit, hanem nagyon tetszett Cameron monumentális meséje, ami úgy tűnik jó eséllyel indul majd a Golden Globe-on a legjobb film és legjobb rendezés díján. Az egyéb technikai díjakat tekintve pedig valószínűleg magától értetődő, hogy tiszteletét teszi. Ezeket alapul véve bizakodhatunk, hogy nem fogunk csalódni Cameronban. Hamarosan megtudjuk.

Közben már csütörtök óta lehet foglalni a jegyeket a filmre, és az még stimmel, hogy némelyik IMAX előadás telve van, de ha úgy akarjuk, akkor mégis találunk magunknak jó helyet még most is, ha premier hétvégéjén szeretnénk látni minden idők legújabb formabontó speciális effektusait felvonultató opuszát. A 2D-s változat esetében teljesen konganak a termek az eladásokat tekintve, de még a RealD termekben sem foglalják a székeket. Lehet, hogy bukás lesz? Vagy lehet, hogy a Titanic mintájára hosszú lefutást fog felmutatni? Hamarosan meglátjuk a bevételi adatokat is. Addig íme a Palace Westend egyik 3D-s termének telítettsége. Ugye tudjuk, hogy az egyik legforgalmasabb Budapesti moziról van szó? Ráadásul egy forgalmas időpontban lévő telítettséget mutatok.

A következő kép pedig a szerda éjféli IMAX telítettséget mutatja.

Rövidlátók /Megane/

Japán. Íme az a kultúra, amiről ha beszélünk legtöbb esetben valamilyen aberrált dolog jut sokak eszébe az erőszakos rajzfilmtől, azaz anime-től kezdve, más erőszaktól hemzsegő történetekig. Persze Akira Kurosawa sem a vértócsák miatt lett híres, és érdemes még rajta kívül egy másik végletet is megvizsgálni. A japánok ugyanis mesterei a relaxációnak, a békét, a nyugalmat mesteri módon képesek elsajátítani.

E tulajdonságukat gazdagítja és bizonyítja a Rövidlátók c. tragikomédiának eladott film, amit én inkább művészfilmként tudtam felfogni. Valahogy nem találok erre más műfaji jelzőt, mert drámának nincs benne semmi tragikus, igaz lehet olyan szemszögből is szemlélni, ami elég szomorú hangnemet is adhat, de nem ez a film célja. Komédiának nem elég vicces, hiszen a poénoknak gondolt pillanatok mögött valójában valami mély mondanivaló rejtőzik, ami bár mulatságos lehet, de rá kell ébrednünk, hogy csupán egy olyan jelenségről van szó, aminek magától értetődőnek kellene lenni az ember természetében. A Rövidlátók egy olyan világot mutat be nekünk, ami tartalmazza azokat az emberi értékeket, melyek már régen kivesztek a homo sapiens sapiens-ből, ezért sokszor inkább furcsán reagálunk rá, de néhány fejezetet követően megszeretjük azt a mentalitást. Annyira magával ragadja a nézőt a film atmoszférája, hogy amikor a film hőse egy másik szállásra megy, elfog minket a nyugtalanság, még akkor is, ha csupán egy másik, egyébként jól működő társadalmi rendszert mutatnak be nekünk.

A film címe nem a szembetegségre utal, hanem az emberek beszűkűlt látásmódjára, amit maga a néző él át a film elején, amikor értetlenkedünk, vagy furcsáljuk a filmen látottakat. Persze a főhős mellett a többi karakter között is nagy arányban találkozhatunk szemüvegesekkel, akik bizonyára az eltérőtől más lencsét használnak. A végére nem csak rájövünk, illetve a moziból kisétálva szembesülünk vele, hogy valójában egy torz világban élünk, de visszavágyunk egy olyan helyszínre, társadalomba, olyan barátokat szeretnénk magunknak és egy kicsit talán jobb emberekké is válunk, amennyiben hatással volt ránk egy kicsit a film. A gyönyörű festői beállítások ezek mellett már csak a hab a tortán.

A Rövidlátók maga a nyugalom, a béke, amit szerintem mindenkinek látni kell, pontosabban át kellene éreznie. Sajnos a valóságban elég nehéz kialakítani egy olyan színteret, vagyis nagyon kevés embernek van rá igénye, ahogy a film szűk szereplőgárdája is erre utal, de szerencsére a végére növekszik. Nagyon lassan, de növekszik azok száma, akiknek a kölcsönös jótét ugyanolyan, vagy még nagyobb érték, mint a pénz. Naoko Ogigami rendező nevét pedig mostantól nyílvántartásba vesszük.

Amíg három új film is jelentkezett a tengerentúli mozikba, addig az első két helyen továbbra is az Újhold és a The Blind Side, pontosabban most már a The Blind Side és az Újhold. Sandra Bullock érzelem orientált drámája 29 milliós költségét már egy 100-assal is elhagyta, és idő közben a vegetáriánus vámpírcsorda nagy iramú zuhanásának hála átvette az első helyet pályafutásának harmadik hetében. Az ünnepi hangulat bizonyára a későbbiekben is kedvezni fog a filmnek és ha nem is lépi át, de erősen megközelítheti a 200 milliós határt. Az Alkonyat sorozat filmjét pedig hiába hanyagolják egyre jobban a rajongók, ha már 255 millió dollárt, azaz költségvetésének ötszörösét visszahozta, világviszonylatban pedig csak hangyafaszányira van az 500 milliótól. Bizonyára az ünnepek e produkció esetében is rájátszanak valamit, hogy ne legyen ilyen tiszavirág életű a sikere, de jövő nyáron úgy is folytatódik a franchise, majd később a negyedik könyvnél is megfigyelhetjük ugyanezt a bevételi tendenciát, már a Harry Potter befejező részének mintájára kétszer.

Legjobban a Brothers c. dráma teljesített a friss filmek közül, melyben Perzsia hercege lenyúlja a halottnak hitt Pókember feleségét, de visszatérése aztán bonyodalmakhoz vezet. Egy dán film remake-jéről van szó, ami nem volt elég hírverés a sikerhez, hiszen csak megközelítette a 10 milliót. Több, mint két és félszeresét kell hoznia, hogy nullszadóra kijöjjön a költségeket tekintve, ami a visszajelzések tekintetében törvényszerű, pláne, hogy viszonylag kevés moziban fut, ahhoz képest pedig nem rossz (4600 dollár) a mozinkénti átlaga.

Valamivel rosszabb helyzetben van Antal Nimród hazai származású rendező új filmje A szállítmány (Armored), amely szintén nem volt eleresztve a terjesztés szempontjából. Valamivel kevesebb, mint 2000 moziban 6.6 milliót keresett, aminek kb. pont háromszorosa a költségvetés. Igaz, korábban az imdb-n 25 milliós büdzsé volt megjelölve, és ez azóta sem változott. Sajnos sem a kritkák, sem a nézői visszajelzések nem adnak okot rá, hogy hosszan műsoron maradjon.

Robert De Niro özvegy nagyapaként való utazása és esete a messzi családjához sem volt érdekelt a nézők körében, hiába kapott a legtöbb mozit, bár ez a 2133 helyszínre sem lehet rámondani, hogy sok lenne. 4 millió dolláros nyitásának legalább az ötszöröse kellene, hogy visszajöjjön, de ez már a nyitáskor is alacsony, 2000 dollárnál is alacsonyabb mozinkénti átlag miatt is nehéz küldetésnek bizonyul.

Nem muzsikál túl jól a Karácsonyi ének sem, de a nyitásához képest elég jó, hogy eljutott 115 millió dollárig, és esélyes lenne, hogy meglegyen a 150 millió is, de egyrészt erősen csökken az érdeklődés, másrészt két hét múlva az Avatar fogja uralni a 3D-s termeket. Travolta és Williams apó a Vén csontok c. filmjének negatív kritikáit miután a nézők is leellenőrizték, úgy ilyen arányban választanak inkább más elfoglaltságot. Mindjárt majdnem 60%-ot esett a második hetében. A Ninja Assassin hasonlóan járt, de a harcművész akciófilm műfajának esetében ez kevésbé meglepő esemény. Ahogy a 2012 is bő 60%-ban, a Planet 51 pedig szűk 60%-ban veszített érdeklődéséből.
A The Fantastic Mr. Fox sem számíthat hosszú életre, ha mindjárt 58%-ot zuhan széles körben és az eredményeket tekintve lehet, hogy a The Road sem fogja megérni, hogy lényegesen több filmszínházba eljusson. Ellenben a Top listák egyik finom falatja, az Egek ura 15 moziban mindjárt 79 ezer dolláros átlaggal feszít. Illetve valószínűsíthető, hogy A hercegnő és a béka c. rajzfilm a jövő héttül több, mint 3000 moziban is brillírozni fog, hiszen eddig 10 nap alatt, két moziban 2.4 millió dollárt keresett.

1. The Blind Side - 20.4M /129.2M/
2. Újhold - 15.7M /255.6M/
3. Brothers - 9.7M
4. Karácsonyi ének - 7.5M /115M/
5. Vén csontok - 6.9M /33.9M/
6. A szállítmány - 6.6M
7. 2012 - 6.6M /148M/
8. 5M /29.8M/
9. Planet 51 - 4.3M /33.9M/
10. Everybody s fine - 4M

Íme minden idők leglassabban dolgozó gyilkosa, aki nem sieti el a dolgát, hadd szenvedjen az áldozat. Ha érdekel a módszere, nézd meg a kisfilmet.

Nem egészen egy év van még hátra a befejező Harry Potter mozi első feléig, de már látható egy kis audiovizuális anyag a forgatásról és egy félkész rövid teaser trailer.

Harry Potter and The Deathly Hallows EXCLUSIVE VIEW + TEASER *HQ/Official Video* from Dragon Mano on Vimeo.

Törvénytisztelő polgár /Law Abiding Citizen/

Ha több műfaj is keveredik egy műben, felmerül a lehetősége, hogy végül egyik sem dominál igazán, így thriller-ként nem lesz eléggé feszült, drámának nincs súlya a tragédiának, kriminek meg azért nem jó, mert már az előzetesből is tudjuk, hogy ki a gyilkos. Persze ettől még össze lehet rakni egy igazán érdekes fordulatokkal teli, némileg izgalmas és hatásos forgatókönyvet, ami mögött egy rend... sőt inkább törvényen kívüli film is kikerekedhetett volna. Azért, így is egy kifejezetten élvezhető alkotás került a mozikba a Palace Pictures forgalmazásában.

A Törvénytisztelő polgár, azaz Gerard Butler skót színész karakteréről nem tudjuk igazából eldönteni, hogy pozitív hősként gondoljunk rá, vagy sem, hiszen legalább a film feléig úgy érezzük, hogy jogos az a bosszúhadjárat, amit elkövet. Elvégre szeme láttára mészárolták le a családját, majd a bűnöst elengedték vádalku címszóval. Rajta kívül pedig csak a néző ismeri a pontos szituációt, ami szerint a törvény és az igazság az ő ügyét tekintve nagyon messze álltak egymástól. Érdemes megfigyelni a másik oldalt, Jamie Foxx karakterét, aki a törtető ügyvédet játssza. Csupán annyi a bűne, hogy rendszerint a könnyebb úton halad, nehogy hervadjon egy csöppet a virágzó karrierje, és mivel munkája során emberi sorsokról dönt, úgy Butler karaktere annál nagyobbat csalódott benne, mert a magas százalék mögött nem rejtőzik mindig olyan minőség. Ezért a jogász figurájára sem tudunk igazán pozitív hősként tekinteni. Érdemes amúgy megfigyelni a két hős közötti párhuzamot, hiszen mindketten elítélendő eszközöket használnak a céljuk eléréséhez, mindketten ugyanúgy családos emberek, de mégis két végletet jelenítenek meg, mert az egyik az egyensúlyra törekszik, addig a másik a rendszerben uralkodó káoszt szeretné felszínre hozni és minél hatásosabban ábrázolni.

 

Egy jó krimiben voltaképpen mindig a befejező jelenet rontja le a hangulatot, valahogy veszít rejtélyességéből, amikor a gyilkos kiáll a detektív elé és ledarálja neki tőmondatokban a motivációit, illetve a megvalósult terveinek fontosabb részleteit. Krimiként azért nagyon okos a Törvénytisztelő polgár, mert a film kb. fele foglalkozik a tettes késztetéseivel, és akkor sem annyira direkt szájbarágósan, sokkal inkább úgy, hogy új kérdések merüljenek fel. A lassabb adagolás előnyére vált a filmnek. A módszerre pedig csak a végén derül fény, ami kicsit nevetséges és ront kicsit az összképen, de legalább nem a ma divatos, de felesleges és jelenetcsúfító flash-back effektusokkal prezentálja. Magát a kezdést viszont túl gyors iramban zavarták le, ami szerintem akkor lett volna hatásos, ha teljes egészében kihagyják és más módon utalnak az alapszituációra, vagy hosszabb fejezetet szentelnek rá, hogy érzékeltessék a drámai hatást, ami egyébként teljes mértékben hiánycikk a filmben.

Végeredményben egy kicsit érzelem mentes, de annál hatásosabb pillanatokkal gazdagított jogi akcióthriller-t hoztak össze, amelynek talán a legnagyobb érdeme a Kurt Wimmer által írt forgatókönyv. A rendezőnek pedig csak annyi dolga volt, hogy ezt tisztességesen végigkövetve filmre vigye és ne rontson a produktumon. F. Gary Gray azért még messze áll attól, hogy jó rendezőnek titulálják, de amíg hasonló minőségű alapanyaggal dolgozik, keveseknek fog feltűnni, hogy nem jó, csupán közepes rendező. A bő rendszert bíráló gondolatokat végképp nem rejtették véka alá, így e műfaj kedvelői, akik meglátásom szerint nem kevesen vannak, bizonyára élvezni fogják a filmet.

 

Aki már hallotta, de még nem tudja, hogy miért jobb jedi lovag George Clooney, mint Ewan McGregor, az nézze meg a Kecskebűvölők előzetesét. Természetesen a magyar poszter után, ami tartalmazza a magyar bemutató dátumát is.

Az amerikai Empire magazin kedvéért állt modelt néhány ikonikus sztár, vagy nagy nevű film egyik főhőse. Az eredményből lentebb látható egy-egy példány, mindenki döntse el, hogy mennyire tetszik neki. Persze van még ott ahonnan ezek jöttek.