A Szállító 3 (Transporter 3)
Őszintén megmondom az első Szállító film még úgy ahogy elment, a másodikat már kellemetlennek éreztem, de az legalább még magas fokozatba volt kapcsolva. Azért reménykedtem, hogy a Szállító 3 hoz nekünk némi kellemes, látványos, pörgős akciófilmet. Kicsit bilibe lógott a kezem, meg túl régen láttam a korábbi részeket, így elfelejtettem, hogy ettől a mozitól sem érdemes túl sokat várni. Nem is vártam én egy kellemes B filmnél többet, mégis hiányérzetem támadt rögtön a film első harmadában.
Van olyan üzletember, akinek nem lehet nemet mondani, mert ha ez bekövetkezik, akkor tisztességtelen helyzetbe hozza ügyfeleit. Így került bele főhősünk, Frank Martin a történetbe, hiszen őt nézték ki célpontnak, hogy juttassa el az árut az adott helyszínre, csak ő átirányítja a munkát máshoz, aki viszont nem tudta teljesíteni a feladatot, így meg kellett halnia. Ezután kedvenc futárunkat elkapják a rossz fiúk, és a kezére csatolnak egy karkötőt, ami azért jó, mert ha messze kerül a gazda az autótól, akkor felrobban és meghal... mármint a gazda hal meg, nem a karkötő, ami nem is élt, csak volt. A többit majd a moziban... már akit érdekel, mindenesetre az írásom lényege az lenne, hogy lebeszéljek róla mindenkit, aki nem hardcore A szállító vagy Jason Statham rajongó. A filmbe belepróbálják erőltetni a "szabályokat fel lehet rúgni néha" filozófiát, ami nem rossz húzás, de annyira erőltetett az összes párbeszéd ezekkel a gondolatokkal az élen, továbbá Jason Statham karaktere továbbra is semmilyen. Ő ilyen csendes hős, de ez 
csak Rambonak állt jól. Mondjuk Rambo nem volt ilyen bunkó, aki az autókat szereti, fél óráig kéreti magát, utálja a nőt, aztán valahogy mégis lesz egy nagy szerelem a kis vöröskével, aki útitársként kíséri a szállítót a történet vonalán. Első ránézésre dekoratív kislány ő, de ahogy később megismerjük személyiségének mélyebb vonásait, úgy a férfi néző egyre inkább átformálja véleményét az asszonyról, és világi rejtély lesz belőle, hogy egy ilyen latino-americano machismo, mint Jason Statham (persze lányok, lehet vitatkozni) milyen alapon jön össze vele a filmben. Azért remélem nem lőttem le túl nagy poént, de illik tudni, hogy a férfi-nő kapcsolat az ilyen B filmek eszköztárában kötelező jelleggel fordulnak elő. Amit még erős hiányosságának érzek a filmnek, hogy lényegesen alacsonyabb fokozatba kapcsolt, valahogy a semilyen párbeszédek nem tudják érdekesen kitölteni az üresjáratot. De ha aztán beindul az akció... na, akkor ott véget is ér többnyire. A vágások és kameramozgások pedig eléggé khm, nem akarok pejoratív jelzőt használni, de azt hiszem, hogy ha azt mondom, hogy olyan tipikusan XXI. századiasan franciás, akkor valahol tükröződik a valóság. Meg tegyünk hozzá egy kis cenzúrát... akarom mondani vegyünk el belőle. Amit talán pozitívumként is fel lehet írni, már nem az én élményeim szempontjából, hanem azok számára, akik szeretik az ilyet, az néhány irracionális akciójelenet. A film alatt legalább háromszor éreztem, hogy ez azért már ciki. Nem gondoltam volna, hogy valaha visszasírom a Vas c. akciófilm legalább ilyen fájdalmas jeleneteit, hiszen azokat legalább jó amerikai stílussal körítették. Ami némileg szórakoztatóvá tette. Olivier Megaton rendezőnek ez nem sikerült, sőt azt kell mondjam, hogy kevés kivétellel a francia akciófilmes palettán nem nagyon találok olyat, ami kielégítené a stílusbeli egyensúlyt. De a parkeur nagyon jól megy nekik, ebből a filmből azt pont kispórolták...vagy ha volt benne, mert volt egy csöppnyi, az lényegesen kevésbé látványos, mint a Yamakasi és társai eseteiben, ahol legalább a parádés mutatványokban gyönyörködhetünk hosszabb időn keresztül.
Kevés pozitívumot tudok felsorolni a Szállító 3 esetében... és most, hogy ezen gondolkozom már több, mint egy perce, csak a kék halál állapota tükrözi a gondolataimat, szóval még így is óvatosan írom le az imdb-s 6.0-ás pont mellett a blogom történetének legrosszabb eredményét, ami még a címben szereplő sorszámot sem éri el. 2 (Kettő) pont a 10-ből.
ábrázolják a gigantikus szörnyek menetelét, majd harcát. Mindig is ámulattal figyelem az ilyen nagyszabású, de mégis kezdetleges technikával készült látványfilmeket, és elgondolkodom, vajon hányan érzik betegnek az ilyen történetet, amit végigvezetnek a moziban.
Azért a szörnyek megjelenítése még mindig elég kezdetleges, a stílusa és a képi megjelenés egyéb formái lényegesen jobban idomulnak a 90-es évek technikájához, sőt kifejezetten jól hozzák a 80-as évek végi retro videóhangulatot. Persze a történet is pont olyan agyament hülyeség. Feltételezem, hogy Micheal Bay szerette ezeket a filmeket, ugyanis sikerült olyan pátoszos jeleneteket beilleszteni, ami nem csak erőltetetten megindító, de működik is rendesen, amiben nagy szerepet játszik a zene használata. Máshol pedig pont olyan B filmes megoldásokkal operálnak, ami abszolút komolytalan, mégis szórakoztató. A komolytalanságot pedig talán épp az teszi komolytalanná, hogy halálosan komolyan veszi magát. Ez az igazi nagyszabású grindhouse, nem a Terrorbolygó. 
Luc Besson régen adta már olyanhoz a nevét, amit érdemes emlegetni, de a Takenről csak jókat olvasok és az imdb 8.0 pontja is elég pozitív. Azt sem gyakran tapasztalni, hogy külföldi film ilyen sikereket érjen el, mivel mindjárt 24.6 millió dollárral nyitott az államokban, persze a legszélesebb körben is vetítették. 
órás filmben. 7.7 pont az imdb-n 40 ezer szavazattal. 
A film vezetése hagy némi kivánni valót maga után, mindenesetre jobban összeállnak az események, mint az első részben, ahol túl soknak éreztem az elmesélni szándékozó történethalmazt, de inkább a képek közötti átfedést hiányoltam. Karakterekben viszont erősebb lett a film, főleg a Francois Besse volt érdekes, akiről sajnos idő előtt lekerült a górcső és egyszerűen eltűnt a történetben, másik pedig Broussard felügyelő, aki azért szintén nem kapott túl sok szerepet, de az a két jelenet annál jobban sikerült. Ez az életrajzi film szinte kizárólag Mesrine életét és állomásait veszi figyelembe, mondjuk én igen kiváncsi lettem volna az egyszerű polgárnak a bűnözőhöz való hozzáállására, erről semmi nem derül ki a filmben. Csak az ő szemszögét és érzelmi hozzájárulását, illetve közönyét sikerült hangsúlyozni, ebből pedig 
kiderül, hogy Mesrine önimádó volt. Az számított neki a legjobban, hogy felfigyeljenek rá az emberek, de tisztában volt vele, hogy bármikor véget érhet az élete. Rá lehet fogni, hogy nem tudta kinőni a lázadó korszakát, az élete folyamán egyre csak fokozódott a káosz iránti vonzalma, ennek ábrázolására pedig talán a lehető legjobb színészt választották. Vincent Cassel ugyanis szinte teljesen azonosult a szerepével, és olyannyira jól játszik, hogy megkérdőjelezzük a szerepéért járó Oscar jelölés hiányát... de lehet, hogy szeretek túlozni,azért szépen játszik. Ha a történetvezetésről és a rendezésről is mondhattunk volna ilyet, akkor valószínűleg kedvenc francia filmemmé vált volna. De ezzel a felszínes portréval csupán egy átlagtól eltérő igaz történeten alapuló francia gengszterfilmet tisztelhetünk a Halálos közellenség 2-ben, melynek hangulata lenyűgöző, kidolgozottsága viszont felszínes. Ami szépen felviszi a pontozást a jó filmek közé, az a 70-es éveket hűen tükröző képi világ, némi kamerarángással (Bourne-ék a francai honra is hatással voltak) és a zenei taktusok, ami a feszültségvezetéshez hozzájárult. Nem is lepett meg, amikor a stáblistán ilyen kaliberű zeneszerző neve mosolygott vissza, mint Marco Beltrami, akit korábban a Terminator 3 kapcsán még csak egyszerű iparosnak gondoltam, de sikerült bebizonyítania, hogy tud ő odaillő score-t komponálni, ami felkelti a zeneszerető ember figyelmét. A film záróképsorai egy az egyben tükrözik az első rész nyitójelenetét, mégis sikerült igazán feszültségtelire varázsolni. 
keze műve. Hasonló képregényhangulattal vértezték fel a 300 c. film képregényrajzolójának rendezése alatt elkészült filmet, a Spirit - Sikító város c. filmet, ám az a tengerentúlon mind a kritikusoknál, a nézőknél és a pénztáraknál is csúfosan megbukott. Eredetileg pedig most lett volna a bemutatója, de így eltolták március 26-ra. Gondolom majd az előzetesét a Watchmen előtt akarják nyomatni, hogy minél több emberhez eljusson, mert nagy sikert várnak tőle. Szerintem logikus lépés volt. A 10 Oscar díjra jelölt Slumdog Millionaire, ami nálunk Gettó milliomos címen fog futni, Tom Cruise évig halogatott háborús filmjével a Valkűrrel egy napon, február 19-án költözik be a filmszínházakba, két héttel azután, hogy megnéztük komoly versenytársát a 13 Oscarra jelölt Benjamin Button különös élete c. drámát, melyben David Fincher új rendezését tisztelhetjük. Eredetileg a Péntek 13 slasher horrort február 13-a pénteken mutatták volna be nálunk is, hogy ez milyen stílusos, mint anno az Omen666 2006.06.06-án kedden mutatták be a világon mindenhol, de Jason Voorhees csak május 28-án, pont a blockbuster időszak közepén kezd el kaszabolni itthon. Az öt Oscarra jelölt A felolvasó (The Reader) c. film a Budapest Film honlapja szerint március 5-én érkezik, egy héttel korábban pedig Gus Van Saint rendezésében és Sean Penn szereplésével készült melegfilmet, a Milk c. alkotást leshetjük meg, mely szintén meleg fogadtatásban részesült az Oscar jelölések között. Szám szerint 8 jelölése van. Clint Eastwood és Angelina Jolie filmje az Elcserélt életek c. film február 12-étől tekinthető meg. A könnyed szórakozás kedvelői szintén február 12-től célozhatják meg a mozit, ha kiváncsiak Steve Martin ügyetlenkedéseire a Rózsaszín párduc 2 c. filmben. Úgy hírlik, hogy Quentin Tarantino Becstelen Brigantyk c. filmjét is egy nappal hamarabb mutatják be nálunk, mint Amerikában, ami augusztus 20-át jelent nekünk.
Brendan Fraser pedig elhozza a valóságba a mesehősöket, köztük a rosszakat is. Erre a történetre 7.7 millió dollár értékben váltottak jegyet, ami nem nevezhető túl magas eredménynek, de ha hasonló lefutást produkál, mint tavaly az Utazás a Föld középpontja felé filmje, akkor behozhatja a 30 milliós költségeket. A visszajelzés nem rosszabb, 6.8 ponton áll az imdb-n.
Egyébként fogok még ma a filmről is írni, de azt is meg kell jegyeznem, hogy Tatopoulos úrnak már saját speciális effekteket gyártó stúdiója van, így némely trükk nem megrendelésre készült, ami némileg mérsékelhette a költségvetést. Erre aztán azt hinné az ember, hogy legalább a speciális effekteket tisztességesen elkészítették, de sikerült olyan darabos mozgást kreálni egy-egy vizuális orgiához, ami még a stop-motion effektek korát (kb. 1920-1990) idézi. Ezt valahogy mégsem tudom felróni hibájának, hiszen számomra annál inkább retrohangulatot árasztott a széles vászon, mint gagyi trükköket. Na meg van ott még valahol némi kezdetleges robottechnika is, ami rátesz erre egy lapáttal. A hangulatot a zene (Paul Haslinger nevét ideje megjegyeznem) sejtelmes sötét tónusai csak tovább fokozzák és a drámai történet egyszerű vezetése sem ront az összképen. Azért lehetett volna még szépíteni a végterméken, de azt hiszem senki nem vár többet egy jól összerakott B mozinál. Ami pozitív számomra, hogy kevés karakterrel operál. Némelyik mellékszereplő is erős, utalok itt egy nagy néger harcosra... olyan szeretnivalóak ezek a behemót négerek mostanában (Halálsoron, A sötét lovag), de a főbb cselekmények három karakterre épülnek. Mi is a történet? Sonja nemesi családból származó vámpír, Lucian pedig rabszolga vérfarkas, akik ennek ellenére párzanak. Ezt hívják szerelemnek. Aztán egyikük meghal, ez pedig a dráma. Nem lőttem le nagyobb poént azok számára, akik részletesebben emlékeznek az előző két rész valamelyikére, akik meg nem látták, azok miért néznék meg ezt az epizódot, ami egyébként az első két mozi előtt játszódik a középkorban. Tehát előzményfilmről van szó, így tudjuk, hogy melyek azok a karakterek, akik semmiképp sem halhatnak meg, mert visszatérnek 500 év múlva. Így túl nagy meglepetés nem érhet a végén, bár egy kérdőjel még megjelenhet a fejünk felett. A színészi játék olyan, amilyen. Nem vártam tőle sokat, de egy tisztességes B film esetében ez senkit sem érdekel, azt a kötelező minimumot hozzák a szereplők, viszont Micheal Sheen ábrázatával és játékával nehéz volt megbarátkoznom, Rhona Mitra, aki Kate Beckinsale elődje a történetben, utódja a franchise-ban, kellemesebb látványt nyújtott nem csak a színészi játékával. Bill Nighy Viktor szerepében olyan, amit megszoktunk tőle... utáljuk mert ő a csúnya bácsi, aki el van szállva magától, mert a nemesi család atyja.
Drag Me to Hell - 0.1%
Fast and Furious - Halálos iram - 0.6%
The Princess and the Frog - 0.6%
Up - Fel - 1.9%
Watchmen - Az őrzők - 10.2%
John Hurt angol színész ma ünnepli 69. születésnapját. Róla annyit lehet tudni, hogy ő az első ember, akiből 1979-ben kitört a nyolcadik utas: a Halál Ridley Scott felügyelete alatt. Terjengtek ilyen legendák, miszerint annak a jelenetnek a felvételekor a többi szereplő nem ismerte a teljes történetet, így amikor a karakter rosszul lett valódi feszültséget és félelmet vettek fel. John Hurt leginkább mellékszereplőként jelenik meg a vásznon, de David Lynch Elefántember c. drámájában nyújtott alakításáért a legjobb főszereplő díjára is nevezték az Oscaron 1980-ban. Narrátorként is gyakran felkérik, Lars von Trier Dogville és Mandarlay filmjeiben ő meséli az eseményeket.
56 éves Jim Jarmusch filmrendező, akinek ismert művei közé tartozik a Hervadó virágok, Mystery Train, Éjszaka a földön, Kávé és Cigaretta, Florida, a paradicsom illetve a Szellemkutya. Jelenleg a The Limits of Control c. krimi utómunkálatain dolgozik, amit május 22-én küld az amerikai mozikba és nem mellesleg szerepel benne John Hurt is, na meg Tilda Swinton, Bill Murray és Gael García Bernal.
a Péntek 13 c. slasher remake vagy reboot megjelenését, és sokáig úgy tűnt, nálunk is ebben az időpontban lesz a megjelenése, amit sikerült eltolni májusra. Azért a Véres Valentin 3D is stílusos lett volna, ha Valentin napon jelenik meg nálunk, de csak két hétre rá láthatjuk, mikor már javában veszekednek a szerelmesek.
Első helyen Steve Carr rendezésében (Dolittle 2, Oviapu) a Paul Blart: Mall Cop c. vígjáték áll. Őt 3144 moziba küldték nyitásnak és úgy több, mint 10 ezres mozinkénti átlaggal 33.8 milliós bevételt őrizhet a Kevin James karaktere, aki biztonsági őr, de rendőr akar lenni, csak túlsúlya miatt nem sikerül a fizikai teszt. Nyaraláskor meg túszhelyzetbe kerül és a vége biztos az, amire sokan gondolunk. 26 milliós költséggel készült vígjáték már nyereséges. 100 millió alatt szerintem nem is pihen meg, hiába a 28%-os kritikai vélemény illetve az 5.6 pontos imdb átlag sem olyan, amitől tartanánk. De nem is túl jó eredmény, a műfajra akkor sem jellemző a gyors távozás. Hacsak nem Adam Sandler a főszereplő.
A Beverly Hills-i Csivava után egy újabb beszélő kutyás film, a Hotel for Dogs nem követi elődjének sikerét, ami 29 millió felett nyitott, ezek a kutyák csak 17.7 millió dollárt ugattak össze maguknak, pedig ők csóválhatták a farkukat a legtöbb moziban. Szám szerint 3271-ben, mégis a leggyengébb lett a nyitófilmek közül. Bár ez még mindig nem rossz eredmény, de 75 millió dolláros költségvetését nehezebben teljesíti, azért nem lehetetlen.
Lucio Fulci másik Magyarországon is megjelent filmje A pokol hét kapuja. E filmje kapcsán is sok értetlen kritika és vélemény született szakértőktől és egyszeri nézőktől egyaránt. Nem is ajánlanám, hogy bárki ezzel kezdje Fulci életművének tanulmányozását. Sőt, ha Fulci horrorfilmjeiről van szó, akkor átlagos popcornfilm kedvelőknek egyáltalán nem ajánlanám ezt a filmet, még ha horrorrajongónak is mondja magát. Ahogy a Zombik városa kapcsán is megjegyeztem az olasz horror műfaja teljesen más stílust képvisel, pláne ha még Fulcit is hozzáadjuk. A pokol hét kapuja c. film pedig az a mozi, amiről Fulci azt nyilatkozta, hogy ezzel akarta elkészíteni a tökéletes filmet, melyből a racionalitást kivonta, hogy csak borzalmas jelenetek sorozatát alkossa a film, melyek önmagukban mindent elmondanak. Ebben a filmben pedig továbbvezeti azt az elméletemet, miszerint az a legfélelmetesebb, amit mi magunk sem értünk meg. Ebben a filmben pedig nem nagyon értünk semmit. Van is egy idézet a filmben, amit a semmiből vesznek kétszer elő; "Szembenézel majd a sötétség tengerével, és minden titka feltárul előtted". Na és vajon mit értünk a sötétség tengere alatt? Véleményem szerint Fulci lelkiállapotáról van szó, hiszen tudjuk, hogy ebbe a korban 
már elég pesszimista hangvételűvé vált az élete. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a film nyitóképsorai 1927-ben történnek, ami Fulci születésének ideje, majd 1981-ben, a film készítésének időpontjában folytatódik. Én egyszerű néző nem is érthetem meg, milyen sötétség lapul a rendező szívében, és van egy olyan gyanum, hogy a történések csupán felszinesen tükrözik az ő belső érzelemvilágát. A pontos megértés a film néhány áldozatának kiváltsága, nem a nézőé. Továbbvezetve a kezdő jelenetet, megismerkedünk egy festővel, Schweick-el, aki hamar a filmtörténelem egyik legbrutálisabb halálesetét szenvedi el, de előtte még belepillanthatunk az egyik festményébe. Ez a vízió 1981-es eseményekben pedig visszaköszön. Talán ezzel is az akkori lelkiállapotát akarta tükrözni, vagy a halál iránti beteges vonzódását kívánta kinyilvánítani ezekkel a keretes jelenetekkel.
értelmetlenek. Csak úgy jönnek, néha az eseményt kiváltó mozgatórugót sem látjuk, csak egy elszörnyedt arcot, sikítást majd a halálesetet. Visszatérve a színészi játékra van egy vörös kislány a filmben, talán ő kiemelkedően jól játszik, de nekem nagyon bejött az ábrázat, amit produkált. A film hátrányára még a speciális effekteket írják, mivel elég szűk költségvetésből kellett dolgozni a stábnak, így némely jelenet még 1981-es szemszögből nézve is vitatható, bár én tökéletesen meg vagyok elégedve velük. Sokkal jobban szeretem a régies, retro hangulatú technikákat, mint az egyébként elterjedt számítógépes animációkat. Fulcinál érvényesül a szem a lélek tükre kifejezés, hiszen filmjeiben előszeretettel célozza meg áldozatainak ezt a szervét, jelezve, hogy bizony a túlvilági lények nem csak a testet, de a lelket is célpontnak tekintik. Továbbá egy másik magyarázat a film egy jelenetéhez, amit nagyon sokan nem értenek, jó hát elsőre nekem sem esett le, és akkor megragadom az alkalmat, hogy röviden vázoljam a film történetét is, mert valamibe bele kellett burkolni Fulci látomásait. Szóval egy szálloda körül forognak az események, ahol a pokol hét kapujának egyike található és "Jaj annak, aki kinyitja a pokol hét kapujának egyikét, amin keresztül a gonosz elárasztja a világunkat". A film végén pedig a kórház lépcsőjéről egyenesen a szálloda alagsorába jutnak. Bár nem mutatják premierplánba, de a holtak ébredése, és egyéb már fent említett események utalnak rá, hogy megnyílt az a bizonyos kapu... és ha eddig volt olyan, hogy minden út Rómába vezet (igen, ott született Fulci is), akkor most lesz egy olyan, hogy minden út a Pokolba vezet. Persze nem biztos, hogy helyes az észjárásom, nem kell elfogadni, nem is kell megérteni a filmet. Elég ha csak a film hangulatának adjuk át magunkat. A zenét most is Fabio Frizzi szolgáltatta, akit érdekel az hallgasson bele a 
A történet alapját egy pap képezi, aki egy temetőben felakasztja magát és ezzel megnyitja a gonoszság kapuját vagy mit. Ezt egy médium, Mary végignézi transz állapotában, majd tetszhalott állapotba kerül. Éppen eltemették, mikor felébredt... ám szerencséje van, mert arra jár egy újságíró, meghallja sikolyát és kiszabadítja (zárójelben megjegyezném, hogy Tarantino a Kill Bill Vol 2-ben lévő élve eltemetős jelenetét sokak szerint innen szedte). A nő elmondja a férfinek amit látott és ráveszi, hogy menjenek Dunwichba, hogy megakadályozzák a borzalmas dolgokat. Közben pedig folyamatosan történnek furcsaságok, borzalmak a kis városban. De mindenre megvan a magyarázatuk "fogadok, hogy Bob áll a háttérbe, emlékeztek mit tett anno a kis Ann-el?" - aztán megismerjük Ann és Bob kapcsolatát egy rövid jelenet erejéig és elbizonytalanodunk. Bob ugyanis kicsit sérült mentálisan, ebből következik, hogy az emberek tartanak is tőle, ebbe belemagyarázom az előítéletességet, innentől kezdve Fulci a borzalmas jeleneteivel egyszerűen csak BÜNTET! - figyelem, ha a 80-as években élsz, akkor talán két értelemmel is rendelkezhet ez a kifejezés. Amúgy ettől függetlenül Bob sem egy szent lélek, de nem spoilerezem tovább. Meg különben sem tudnék mindent megmagyarázni, még ha okfejtéseim nem is helyesek. Az viszont érdekelne, hogy a film közepén lévő leányzó vajon az olasz abc sorrendje szerint 
keresztényellenességével, hiszen a boszorkányégetés a keresztény egyház ötlete volt anno. Szóval szerintem Fulci továbbra is BÜNTET! Már csak az a kérdés, hogy mitől tünt el az egyik főszereplő zombi barátnője, amikor ő becsukta a szemét. Mert a szeretettel nehéz lenne magyarázni, hiszen előző snittben az öccsét támadta. Lehet, hogy Fulci rangsorolt? Inkább a jellem erősségével magyaráznám, hiszen van még néhány jelenet, melyben főzombi a puszta tekintetével halálba kergeti az egyik szereplőt, a másik viszont elmegy harcászati eszközt (pl, kapát) keresni. De teljesen mindegy, hiszen a horrornak, mint már említettem fentebb, nem az a lényege, hogy megmagyarázzanak minden eseményt, hanem, hogy félelmet keltsenek, feszültséget teremtsenek és nyomasztó hangulatot árasszanak. Ebben pedig a Zombik városa szerintem nagyon profi. Bár a félelem nálam nem egészen működött, de én már régen immunis vagyok, a hangulata nagyon kellemes. Köszönhető ez a remek képek mellett Fabio Frizzi zenéjének, akit már rég elkönyveltem az olasz horrorfilmek legjobb zeneszerzőjének. Bár még kicsit illene 
szélesítenem a látóköröm mielőtt objektívan leírok ilyet. Addig is, egy kis 
James Earl Jones adta a Csillagok háborúja trilógiában Darth Vader hangját, így főleg onnan lehet ismerős, de számomra Thulsa Doom szerepe maradt meg tőle a Conan, a barbár c. filmben. Erről van egy egész jó 
Scarlottit ismerhetjük meg, aki a Stark Industries legkomolyabb konkurenciája és később ő lehet a Blacklash névre hallgató harcos. A szerepet Mickey Rourke nyerte el, akit most agyba-főbe dícsérnek a The Wrestler (A bírkózó/pankrátor) c. filmjével kapcsolatban.
New York függőleges város, lift nélkül nem jutsz sehova. De mi lesz akkor, ha a lift meghibásodik, majd mintha öntudatára ébredt volna, kezdi írtani az utasait? Ezt az alaptörténetet vizsgálva biztosan a fejükhöz kapnak néhányan, hogy ilyen hülyeséget ki talál ki? Jelentem alázattal Dick Maas követte el mind a forgatókönyvet, mind a rendezést. Most pedig jöhet a következő kérdés, hogy ki néz ilyet? Hát én, na jó, de rajtam kívül.. de őszintén szólva nagyon szórakoztatónak találtam ezt a filmet. De azért a poént nem lövöm le, egyrészt mert etikátlan, másrészt gyengébb idegzetű olvasóimat meg szeretném kímélni. Akit érdekel, az bármikor belefuthat egy áruházban 399 Ft-os áron.
gyik legjobb negatív hőst, Micheal Ironside-ot. Aztán belekeverte a minimum a Cápa óta jól ismert társadalomkritikát, miszerint nyilvánvaló veszély esetén sem zárhatunk le semmit, ha az bevételkiesést okoz. Tele van a film olcsó hatáskeltő elemekkel, amik rendkívül jól működnek hála a kameramozgás és a profi vágásnak köszönhetően. Persze vannak lehetetlen helyzetek, amik esetenként fájdalmasak, de valahogy érzi a néző, hogy nem szabad komolyan venni a gyilkos liftek történetét. A párbeszédek is meglepően kellemesre sikerültek, akad pár jó poén és vicces helyzet. De ami szintén kellemes volt, hogy nem ment rá az értelmetlen gore jelenetekre, de ha olyan csonkítás történik, azt azért kíméletlenül megmutatják. Így szerintem hatásosabb egy-egy jelenet, mint ha egy darabolásos orgia lenne a fél film. Amúgy meg nagyon kellemes hangulatot áraszt a film. A film videóforgalmazásakor The Shaft címen is futott, ahogy az egyik mellékelt képen látható.
Lionsgateéknél felmerült, hogy kéne csinálni még egy Crank (Felpörögve) filmet, mely csupán 12 millió dollárból készült, mégis 27 milliós bevétellel távozott a moziktól. A probléma csak annyi volt, hogy az első mozi azzal végződött, hogy főhősünk Chev Chelios több ezer méter magasból csapódik a betonba. De hát akkor mit csináljanak a történettel? Ha nem Jason Statham folytatja a történetet, akkor rizikós, hogy az fog történni, ami a xXx folytatásával, ahol Vin Diesel-t lecserélték egy rapperre. Az első rész 142 millió dollárja helyett a folytatás csupán 26 milliós bevételt hozott Ice Cube-bal. Így hát nincs mese, vagy nem folytatják a filmet, vagy csinálnak valamit az eredeti főhőssel. Beoperálnak neki egy műszívet, amit később adrenalin helyett árammal kell folyamatosan újratölteni. Ez egyes nyelvjárásokban pedig további szexuális tartalmakkal tölthetik. Főhősünket 
Jól megpakolták Clint Eastwood krimi-thrillerével a mozikat, ezen a hétvégén 2808 moziban lehetett Amerikában jegyet venni a Gran Torino-ra. Ez meglátszik a bevételeken is, 29 millió dollárral az élre is ugrott. Jelenleg 40 millió dolláros bevételnél tart. 25 millióból készült. Szerintem lazán 100 millió felett fog végezni, amit a Millió dolláros bébi óta egy filmje még csak meg sem közelítette semmi.
A színészi játék esetében pedig mindenképp szeretném felhívni James Marsdenre a figyelmet, őt főleg szemüvegben láthattuk az X-Men sorozatban, ahol Cyclops esetében csak meredten kellett néznie, de most levezethette minden rejtett feszültségét, ami elborult agyában sűrűsödött ki tudja mióta. Mindenesetre felettébb vicces dolog volt látni szélsőséges érzelmi kitöréseit. Az öccsét alakító Josh Zuckerman a szokásos szerencsétlen és vak gyereket játssza, aki inkább többszáz mérföldet utazik, hogy elveszítse a szüzességét, miközben félpercenként szerelmet vall neki egy szebb és értelmesebb asszony Amanda Crew személyében, akinek funkciója a fiú-lány barátságból kialakuló vonzalom vagy szerelem feldolgozása. Naná, hogy egy ilyen rövid vígjátéknak a szokásos kliséhalmazokból felépített végkifejletet kell bemutatnia. Kettejük utitársa pedig a kicsit testesebb, de annál stílusosabb Lance, akit Clark Duke alakít, és meglátásom szerint még látjuk őt hasonló kaliberű szerepekben, vagy műfajú filmekben. 
