Metamorphosis (2007)
Januárban kellett volna bemutatni a Báthory Erzsébetről szóló szlovák horrorfilmet, de a gyártó ország közötti ellentétek miatt nem jutott el hozzánk. Ám a témával kapcsolatban készült egy másik izgalmas horror, amiből szomszédaink kimaradtak, és inkább a mi sarunk lett a film a németek és az angolok mellett. A nagyszabásúnak ígért koprodukció azonban pont annyit ér, amennyiért hozzájutottam, 499 Ft-ot. Azok akik vevők az újításra, illetve a legendák keveredésére, azoknak be fog jönni, mivel egy kicsit megkombinálják a Báthory mítoszt. Erzsike, illetve az ő lánya, aki körül forog a történet történetesen vámpírok. A fiatalabb vámpír lány elhatározza, hogy bosszút áll az anno anyját kínzó összes Thurzón, és napjainkban mily véletlen, épp az utolsó Thurzó idejét éljük. Ő Christopher Lambert személyében szaladgál, akit a kisebb Báthory lány szerencsétlenkedése miatt sikerült vámpírrá tétetni, hogy aztán méltó ellenféllé váljon a film végére.
Persze önmagában ez még kevés egy jó filmhez, hogy egy jó nő és az egykori hegylakó olcsó trükkök mellett gyepálják egymást rossz vágások közepette, talán ezért kerültek bele az angol turisták, akik közül az egyik srác könyvet szeretne írni a Báthory familiáról, és szeretné megkörnyékezni a várat, ahol éltek. Mit ad a sors, a vámpírleánnyal elbeszélgetnek kicsit, majd a fiú egyedi látásmódja elvarázsolja az 500 éves kisasszonyt, akit amúgy mentálisan egészséges férfi nem utasít vissza, így megszületik a szerelmi szál is. Közben pedig ilyen magyar színészek kalauzolják útjukat, mint Szabó Győző, Kulka János, Kern András vagy Ganxta "Döglégy" Zolee, aki először küzd meg a vámpírrá lett Thurzóval.
Kellemes meglepetés, hogy a magyar művészek magasan jobban játszanak a külföldi felhozatalhoz képest, pedig ők a rosszabb arcukat mutatják. Megnyugtató érzés, hogy nem csak nálunk szerződtetnek olyan színészeket, akik képességei a Barátok közt skálán mérhető. Na a Metamorphosisban az olyan mércével mérve mutatták be a rosszabbakat, minden idők legrosszabb kamerabeállításai mellett. Csak Christopher Lambert a kiemelkedő személyiség, illetve a hangja. Bűn az ő újabb filmjeit szinkronnal nézni, hiszen olyan mély és rekedt hangja van, ami egymagában megszólaltatja az összes hangfalat, vagyis jelen esetben csak kettőt, mert az eredeti hang stereo hangsávot kapott (Igen! 2007-ben), de így is dübörög, mint az AvP-R-nél. Mindenesetre személyisége nem a legvonzóbb, mondhatni kicsit idegesítőnek is hathat, bár én speciel igen jól szórakoztam egyszemélyes parádézásain, amikor kiakad, hogy karót sem hoztak az ellene való harcban.
Trükkök a filmben lényegében nincsenek, vagy ha igen, azok nagyon olcsók. Még a kaszkadőrökön is annyit spóroltak, hogy némelyiknél én hatásosabban földhöz vágom magam (87 kg - 180 cm, 4.7 km futás, 80 kg 6x fekve kinyomva - kb ilyen szál legény vagyok). Az a két számítógépes effekt gyengeségét nem róvom fel hibának, hiszen tévéfilmes jellegéből adódóan még hangulatos is lehetne, de amit Presszer Gábor komponált alá zenét, az kétségkívül elvette minden hangulati varázsát. A score-ok gyártása úgy tűnik nem neki való. Ami az akciójeleneteket illeti, azok is meg vannak csinálva Barátok közt stílusra, tehát két hirtelen vágásnál bonyolultabb koreográfiát ne várjunk.
Mindenesetre elmondhatjuk, hogy hazánk is büszkélkedhet horrorfilmmel, de ezzel nem vonulunk be a történelembe, szerintem csak a Christopher Lambert rajongók fogják megnézni, illetve, akik kínjukban nem tudják hova költeni az 500 Ft-jukat. Na meg a hardcore vámpír rajongók, akik az Alkonyat óta ismét szeretnék, ha a vámpír nem látszik a tükörben. Egyszer azért fogyasztható, de tényleg nem kell tőle semmit sem várni. Hódi 
Jenő magyar rendező nevét pedig nem árt megjegyezni, ő egy azok közül, aki próbál, de nem tud igényes munkát lerakni az asztalra.
