Crank 2 - Magasfeszültség /Crank: High Volgate/
Meghalt, de már jobban van. John McLane féle véres ing már nem menő, ma Chev Chelios a legkeményebb pasas a filmiparban, aki frissen kiműtött szívvel is kénye kedvére erőszakolja meg análisan azokat, a nehézfiúkat, akik parancsra ártanának neki. Új műszíve pedig nem bírja sokáig, nagyjából óránként kell újratölteni némi árammal, mert ha lemerül, hősünk végképp kimerül. A világot megmentő Bruce Willis a talpába szúródott üvegdarabokkal már a fasorban sincs, igaz, hogy Chev kissé szerényebb feladatot tűzött ki maga elé: megmenteni a saját életét.
Az első részt is azért szerethettük, mert eszetlen tempóval haladt előre a sztori a legmerészebb és a műfajban újításnak számító vágás technikákat alkalmazva. A folytatásban, ha az iram nem is fokozódik, olyan művészi beállításokkal és megvalósításokkal találkozhatunk, amit akciófilmben még nem jegyeztek, de még a művészmoziban is akad, akinek megfeküdné a gyomrát. Bizonyos szemszögből nézve hősünkre vetítik ki a rohanó világ soha véget nem érő akadályait. Pont stílszerű lenne ráfogni, hogy Chev Chelios-t már a túlvilágon sem hagyják pihenni. Közben elég durva csomagolásban kapunk némi társadalomkritikát és több olyan jelenetsort, ami már paródiás szintbe csap át. A megvalósítás merészségét tekintve pedig néhol olyan, mint ha az akciófilmeket néznék, amire a pornó szabályai érvényesülnek. A Crank: High Voltage az igazi korhatáros film, elvégre minden benne van, amitől magasabb besorolást kaphat. Öncélú vagy öncélúnak ható erőszak, szex, mesztelen nők, durva nyelvhasználat és az egész úgy megvágva, mint ha a film szereplői helyett a készítők használták volna el a drogot, de a nézőben is felmerülhet a film közepére a gyanú, hogy valamit tettek a kólájába, ami nem egészen legális. Rációt kár keresni a filmben, de aki ismeri az előző rész befejezését, az számára tisztának kell lennie, hogy ez nem olyan film. Inkább egy másfél órás vizuális orgia felnőttek számára alacsony költségvetésből. A film erőssége, hogy hamar megszeretteti a karaktereket, akik nem is mindennapi mentális vagy fizikai egészségügyi problémákkal rendelkeznek, de valahogy mindegyiknek megvan a maga nívója a legyőzhetetlen és dühös Chev Chelios mellett, aki tuti lezúzná John McLane-t, míg az őket követő statisztákat sem tudják a csúnyák olyan egyszerűen kiiktatni.
A Crank két része mérsékelt siker volt világszerte, pedig olyan lehetett volna Jason Statham számára, mint a Die Hard Bruce Willis számára. Csupán egyedi, merész stílusa miatt nem lett eléggé népszerű. A második rész azonban sokkal elszálltabb, mint az első, mondjuk olyan, mint egy pörgős death metal koncert; valahol van mondanivalója is, de nem azért nézed, hanem, hogy zúzást láss, és tényleg nem ül le a történet 90 percig, esetleg csak egy csöppet mérséklődik a vége felé. De összességében egy igazán szórakoztató és látványos 
akciófilmről van szó, amit kizárólag felnőtteknek ajánlok.
