Kamera által homályosan /A Scanner Darkly/ -2006
Philip K. Dick vízióiból készültek már jó filmek (Az elhagyott bolygó, Különvélemény), készültek kifejezetten kiváló, vagy kultikus alkotások (Az emlékmás, Szárnyas fejvadász) de voltak igen gyenge próbálkozások is (Next - a holnap a multé, A felejtés bére). Azt azonban mindenképpen kijelenthetjük, hogy kivette a részét a filmgyártásban és még bizonyára elővesznek olyan könyvet vagy novellát, amit az ő nevével lehet fémjelezni.
A Richard Linklater által rendezett paranoiás thriller a jövőben lévő drogokról szól, köztük is főszerepet kap az úgynevezett H-mint Halál drog, mely skizofréniát okoz és főbb szereplőinket már megfertőzte a menthetetlen kór. Egy ügynök Keanu Reeves pedig beépül, mint a barátjuk, de tragédiájára ő is függővé válik a H-drogtól. A négy-öt főhős pedig folyamatos félelemben élnek, képzelődnek, bizalmatlanok. A könyvet bár nem olvastam, de kétlem, hogy olyan hangulata lenne, amit ezzel a rajzfilmszerű stílus visszaad. A filmet ugyanis felvették élőben, majd animációs szerűre színezték, hogy valami egyedi stílust vigyen a sztoriba, de ez inkább volt unalmas, mint különleges. Valójában még nem láttunk ezelőtt hasonló megjelenést a moziban, de valahogy nincs benne az a kifejezett újítás, nem lett monumentálisabb vagy érdekesebb. Talán csak a maszkafander megjelenítésére volt szükség, hiszen mai technikával igen csak drága lett volna az elkészítése, már pedig a film a magasabb korhatárával és nehezen emészthető történetével egy szűkebb réteget célzott meg, ami nem profitált volna anyagilag. A színészek játéka azonban így is tökéletesen átjött, főleg Robert Downey Jr. remekelt, 
Keanu Reeves pedig a szokásos formáját hozta, amit a Mátrix óta nehezen tud levedleni. A zene, mint hangulatteremtő eszköz azonban nagyon gyenge és sablonos volt. Igazából hozta azt a nyomasztó hangulatot, amit árasztott magából, de ilyen hangnemben már nagyon sokszor visszaköszönt ez a stílus, viszont amúgy is ürességet sugároz.
A történetet végigvezetve lejön, hogy egy nagyszerű könyvet filmesítettek meg, de valahogy a mozi médiumában ez nem működik olyan jól, szóval én azt ajánlom, hogy akit érdekel a sztori, az előbb kötött formában lapozgassa, aztán ha végzett vele ráér a filmet is megvizsgálni. Bár kicsit bizarr, hogy egy olyan könyvet ajánlok, amit nem olvastam, de ha már elfelejtettem a filmet, biztosan magam is kézbe veszem. Néhány jobban sikerült jelenetet leszámítva a Kamera által homályosan csak egy közepes lélektani dráma, amely sikertelenül próbál kitörni a középszerűségből.
