Alkonyat (Twilight)

Épp itt volt az ideje, hogy nekem is kép alakuljon ki az új vámpíros őrület kapcsán, így kerítettem rá alkalmat, hogy meglessem Meyer kisasszony könyvéből készült olcsó romantikus thrillert. A vámpírok ugyanis mindig nagy népszerűségnek örvendtek, főleg a fiatalság körében, mert őket vonzza a veszély és a különféle sötét hatalmak. A gótikus rock és az emo elterjedésével egy időben jött divatba ez a vámpírtörténet, aminek célcsoportja egyértelműen a fiatal generáció nő vagy leány képviselői. A karakterek kezdetben a szimpátiát remekül elkerülték. Főhősünk Bella új iskolába került vidékre az apjához, ahol megismerkedik Edward Cullennel, akiről kiderül, hogy nem átlagos ember, sőt, ami azt illeti ő egy vámpír. A nyilvánvaló veszély ellenére Bella vonzódni kezd a bizonytalan természetű vámpírhoz, akit mintha a mai emos társadalomról mintáztak volna. Ez persze logikus, hiszen 90 éve 17 éves, és az akkori serdülőkori válságokat azóta sem tudja biológiailag kinőni, így nem is csoda, ha állandóan szomorú. Hozzá pedig abszolút passzol az éppen divatba jött emo hangulatot gyakorló Bella, akiken kívül az összes mellékszereplő úgy vigyorog, mint ha folyamatosan be lennének tépve.

A vámpírkultuszt ez a történet a gyökereinél változtatja meg. A Cullen család tagjai rendes vámpírok, akik nem emberekkel csillapítják éhségüket, hanem inkább állatokra vadásznak, és kifejezetten befogadóak egy nem vámpír lány esetében, ha a legkisebb fiú érzelmei úgy kívánják. Ezen kívül a napfény egyáltalán nem árt nekik, azért rejtőzködnek mégcsak nem is a teljes sötétben, hanem borult időben, mert az erős napfény hatására bőrük kirívóan csillogni kezd. Nincs kereszt, hagyma, ráadásul a tükörben is látszódnak. Az egyetlen dolog, ami a vámpírokhoz köti őket, hogy vért isznak és olyan sebesség és erő jellemzi őket, mint Songokut. Na és persze hideg a bőrük, de pont ezek azok a jellemzőik, amiket nem jegyzünk meg, ha a vámpírok a fő téma. Magával a történettel nem is lenne semmi probléma, hogy ha nem a vámpír szót használnák, vagy valami másnak keresztelték volna el ezeket a teremtményeket. A film feléig untat, de utána valahogy elkezdünk szimpatizálni minimális szinten a két főhőssel, és utána már némileg jobban telik az idő. Sőt, az utolsó harmadára némi feszültség is kijár, amit rövid akciójelenettel koronáznak meg. Sajnos ezt követően túlságosan lassan jön el a stáblista. A megvalósítás viszont nagyon óvatos. Akad egy-egy hatásos beállítás, de látszik, hogy nem akartak nagyon látványos filmet készíteni, mivel igen tv-film jellegűre sikerültek a beállítások és vágások. A nagy sikernek köszönhetően egyértelmű, hogy lényegesen tételesebb összeget fognak a megvalósításra fordítani, a rendezőnőt már le is cserélték az Új Hold forgatására. Mindenesetre ezt a szűk 40 milliót is túlzónak éreztem erre az egyszerű filmre, nem lennék meglepve, ha ennek nagy része a könyv megfilmesítési jogait alkotnák.

Az Alkonyat egy új divatos sorozat, ami egy csöppet megalázza a vámpírlegendákat, ezért úgy gondolom, hogy az igazi vámpír filmek kedvelőit nem fogja kielégíteni. Ők inkább nézzék újra a Nosferatu valamelyik verzióját, vagy az Interjú a vámpírral c. filmmel emlékezzünk Tom Cruise jobb napjaira. De a fiatal generációt könnyű volt megfogni ezzel a marketing jellegű szóval, hogy vámpír. Alacsony korhatár, alacsony igényszint, nagy ötlet; ez jellemzi az Alkonyatot. A mai divatirányzatoknak maradéktalanul megfelel. Az imdb-n 6.1 pontot összesítettek 53 ezer szavazat alapján. Nálam 5 pontos a film.