Farkasok szövetsége
Ez a francia film beszól a politikának, majd a második részben az egyháznak. Azt pedig szeretik az emberek, ha egy film bemutatja e két intézmény sötét oldalát, miközben rejtélyes horrortörténetbe ágyazza véleményét, ami aztán átfolyik látványos akciófilmbe. Közben hűen tükrözi a kor eszméit, gondolkodását, illetve odadobják a francia társadalomnak az irokéz harcost, Manit, hogy láttassák, hogyan viszonyulnak az emberek egy tőlük távol álló kultúra képviselőjéhez, aki egyébként a főszereplő, Gregorie de Fronsac vértestvére, barátja. Ők ketten azért jöttek Gevaudan városába, hogy megfékezzék a fenevadat, ami már két éve terrorizálja a helybélieket.
A francia filmekre oly jellemző hatáskeltésként használt lassítások és gyorsítások itt is alkalmazva vannak, de nem esnek abba a hibába, ami amúgy számomra már zavaróak, hogy túlzásba viszik ezek használatát, illetve funkciótlanul használják. A képi világ inkább monumentális, a kameramozgás és annak használata jóformán hibátlan, negatívumként csupán a számítógépes animációval létrehozott szörnyet lehet megemlíteni, mint már biztos említettem, én nagyon érzékeny vagyok a cgi-re és itt tisztán kivehető annak alkalmazása. Ami azonban ellensúlyozza ezt a hibát, hogy nem viszik túlzásba annak használatát, de ez inkább a forgatókönyvnek pont, hiszen nem ad neki több mozgásteret, mint ami szükséges, hogy hatásos és látványos film kerekedjen ki belőle.
Általában a legtöbb B kategóriás színésznek van egy-egy igen jól sikerült alkotása is. Mark Dacascos, Mani szerepével ezt érte el. Nem játszik nagyot, de egy érdekfeszítőbb karaktert írtak meg neki, mint, hogy arra következtessünk, hogy ez a gyerek nemrég egy Asylum filmben (olcsó trash, egyszóval ZS kategóriás alkotások stúdiója) volt főszereplő. Sok dolga nem is volt, csak meredten, mozdulatlan mimikával nézni ki a fejéből, azt viszont jól csinálta. A főszereplő Fronsac úr karaktere hagyhat némi kivánni valót maga után; túl tökéletesre sikeredett a figurája. Azon kívül, hogy több tudomány ismereteit is elsajátította, remek harcművészeti tudással is rendelkezik. Christopher Gans rendező már a Silent Hill-ben is látható élvezettel fejezte ki nemtetszését az egyház felé és gyanítom, hogy a Necronomicon c. filmjében is kapunk némi utalást ezzel kapcsolatban, remélhetőleg hamarosan be is számolhatok arról a filmről is.
Nem sok kosztümös filmet kedvelek, de ez a film a műfaji kedvenceim közé tartozik. Egyszerre elegáns és stílusos, néhol vagány, látványos és gyönyörű képekkel operál. Nincs kiemelkedő karakter, akit kultfigurává válna, sőt némely szereplőt jobban is kidolgozhatták volna, esetleg epizódokat hagyhattak volna ki, mindenesetre nem éreztem, hogy hosszú lett volna az a 129 perc. Akik szeretik a misztikus, kosztümös és akció-kalandfilmeket, azoknak bátran ajánlom. Az imdb-n 24 ezer szavazója volt eddig és 7.0-án áll. Szerintem 8 pontot minimum megérdemel.
