Derült égből szerelem /Love Happens/
Az Egyszerűen bonyolult kapcsán már bennem is felmerült, hogy talán nem szeretem a romantikus vígjátékokat, és azért nem tudok egyikről sem pozitívan megnyilvánulni. Néha jól esik megnézni valami mókás, vicces filmet, aminek középpontjában a szerelem van, hogy valami érzelemmel is megtöltsük a szívünket és némi nedvességgel a zsebkendőnket. Olyan azonban elég ritkán kínálja magát a műsorban.
A Derült égből szerelem azon túl, hogy a cím mindjárt becsapós, mert teljes romantikát ígér, addig olyan egyszínű az egész, hogy csak a film utolsó jelenetében ébredtem rá, hogy már láttam az előzetesét is korábban. Sem az előzetesnek, sem a filmnek nem hibája ez a jelenség, sokkal inkább érdeme, hiszen nem ostobán összerakott és értelmetlen helyzetkomikumra épülő suspense elemekkel akarja eladni magát. Ugyanakkor nem is valami csavaros Rómeó és Júlia féle románcról van szó, ahol mindenféle akadály nehezíti a felek egymásra találását, ami ugyancsak lehet poén forrása. Sokkal inkább egy férfi élete van a középpontban, aki utat mutat a gyászoló népnek, miközben a rétegek mögött ő maga sem képes megbírkózni a feleségének elvesztésével járó fájdalmával. Közben pedig a Kétarc szerepéből ismert Aaron Eckhart-nak nem csak a saját lelkiállapotával kell szembe néznie, de a Jennifer Aniston megjelenésével járó új szerelemmel való teendőkkel is, mint a régi kapcsolat lezárása és újra belerázódni a randizgatásba, mert az is feladat ám.
A két főhős közötti kémia tulajdonképpen csak mellékszál, pedig az lett volna az általános, hogy minden a szerelem szemszögéből láttassa magát, ahogy megszoktuk. Ám a férfi és nő közötti kapcsolatról is ki kell derüljön, hogy nem feltétlenül körülötte forog a világ, hanem egyszerűen csak az élet megédesítője, ami motiválhatja az egyént, hogy jobb ember legyen, ahogy Jack Nicholson díjnyertes bókja is megmondta a Lesz ez még így se c. filmben. A főszál inkább Aaron Eckhart karakterének foglalkozása körül forog, aki szintén emberi érzelmekkel dolgozik, pontosabban terápiás tréningeket tart. Írt egy könyvet, ami túl sikeres lett és mindenki kíváncsi a módszerére, hiszen marha nagy üzlet van benne. Ahogy az egyszerű prolit nem érdekli a nagyközönség, úgy a stúdiónak is jól jön, ha van neve és vagyona a főhősnek, nem is véletlenül volt népszerű sorozat a Gazdagok és Szépek sem.
A humor akkor üt a legjobban, amikor nem számítunk rá, és egy ilyen lényegében ingerszegény szimpla életvezetési tanácsadással debütáló drámaszerű filmnek alig akad komédiagyanús pillanata. Az a fajta film, ami a karakterek sorsára koncentrál és megpróbálja, sokszor sikeresen kiaknázni azokat a lehetőségeket, amik a főhősünk útját keresztezik. Jennifer Aniston nem játszik kevésbé érdekes szerepet, mint a vele párhuzamosan futó, a forgatókönyben dominánsabb szerepkört vállaló Aaron Eckhart. Továbbá rajtuk kívül is akadnak még kellemes meglepetések, mint Martin Sheen, vagy a Fanboys óta favorit Dan Fogler.
A dráma, románc és a vígjáték tökéletes keverékét adja a Derült égből szerelem, ami mindegyik műfajból kap egy keveset, de egyiket sem viszi túlzásba a másik kárára, viszont minden remekül működik, ahol szerepet kap. Végérvényben pedig úgy érzem, hogy ez egyfajta életérzés mozi, hogy ne éljek csúnya divatos külföldi kifejezéssel (feel-good movie). Annyit tesz, hogy nem él az összes konfliktus lehetőséggel, hanem inkább suspense eszközként használja, ami bár gyengén hat, de okoz némi feszültséget, amire igazából nincs is szüksége a nézőnek.
