Coco Chanel /Coco avant Chanel/
Amelie csodálatos élete óta imádjuk Audrey Tautou-t, vagy ha nem is, az biztos, hogy az egyik legszerethetőbb francia szinésznőről van szó, így nem mehetünk el a filmjei mellett sem, főleg ha ilyen nagy népszerűségnek örvend az első női divattervezőről szóló életrajzi film.
Valahogy úgy érzem, hogy Tautou kisasszony olyan szerepet vállalt a főszereppel, mint ha Schwarzenegger-t jelölték volna ki a Keresztapának. Elképzelhető, hogy remekül magáévá teszi a szerepet, de ettől még végképp nem illik hozzá. Hiába változik át az igazi Coco Chanellé, ha végül a játék mögött ott vigyorog a kis naív életvidám Amelie. Tulajdonképpen az sem utolsó szempont, hogy önmagában vonzó-e az életrajzi film tárgyának személye, én azonban az égvilágon semmit sem tudtam Coco Chanel-ről. Sőt, amíg nem tették egyértelművé a filmben, hogy miben tehetséges a kislány, addig abban a hitben éltem, hogy parfűm fűződik a nevéhez.
A történetet nézve pedig teljesen mindegy, hogy parfűmös, divatdiktátor, esetleg zsoké lesz-e belőle, hiszen a film igen sokmindenről szól, csak a pályafutása, a karrierjének alakulása, ami eléggé a háttérbe szorul. Ez különben a színésznő sara is, hiszen az utolsó fél órában lett volna kibontakozva ez a szál, ám ő úgy döntött, hogy nem hajlandó napi 4 órát a sminkesnél ülni. Bár összességében sikerült unalmassá válnia a filmnek, el lehetett volna még nézni, sőt éppen, hogy ez lett volna a csúcspont, ami értelmet ad az előzményeknek. A legenda születéséről végül lemaradtunk, csupán egy karrierista kislány életének az a része tárul elénk, amikor nem tudja, hogy mit akar. Nem látjuk át a vágyait, nem értjük meg a motivációit, túlságosan kidolgozatlan marad és sajnos nem kerül közel hozzánk a karaktere. Csupán a megvalósítás, ami nagyon szép. A festői beállításokhoz és a szép, gyengéd kameramozgásokhoz csak Alexandre Desplat zenéje, ami hasonlóan gyönyörködtető.
A történet elmesélésének módjáért viszont ismételten piros pont jár, elvégre a műfaj sajátosságaitól eltekintve nem futólépésben haladt át a főhős életének különböző állomásain, hanem viszonylag egy időben játszódik az egész, tehát meg van határozva egy olyan korszak, amikor nagyjából eldől a divattervező lány karrierje. Kár, hogy ezt nem megfelelően publikálták, rosszul határozták meg a főbb pillanatokat, sőt igazából nincsenek is különösebben kiemelve jelenetek, ha nem az a kevés szerelmi szál, amire csak alig kiváncsi a néző, de kosztümös film révén elmaradhatatlan kelléke a filmnek.
Átlagos életrajzfi filmként semmi újat nem kapunk a Coco Chanel-ben, de inkább a karrierista nőknek szól, őket bizonyára jobban meg tudja fogni nem csak a film atmoszférája, de a hősnő története is. A férfiak számára többnyire csak néhány érdekesség marad meg a világ első nőjéről, aki berobbant a férfivilágba. Több kellemes pillanattól eltekintve inkább azoknak ajánlanám, akik kifejezetten érdeklődnek Coco Chanel élete iránt, de ők sem lesznek maradéktalanul kielégítve.
