Bunyó /Fighting/
Amerikában élni megéri: csillogás, siker, pénz, alacsony koleszterinszint, neeeem, ez nem egészen így működik. Nem is csoda, hogy nincs érdeklődő a szezonális filmek között az ilyen drámai hangvételű filmre, amikor az Új Világgal legszívesebben a Vasembert azonosítanánk. Nehéz elhinni, hogy vannak, akik hamis DvD árukkal kereskedve küzdenek azért, hogy másnap is legyen tető a fejük felett. Címéből adódóan a régi Van-Damme féle akciófilmek juthatnak az eszünkbe, de a végkifejlettől eltekintve inkább Nolan realisztikus Batman mítoszával tudnánk azonosítani, ami keveredik a címből adódó műfajjal.
Shawn (Channing Tatum) egy nap cuccainak árulása közben verekedésbe keveredik, amikor a megfelelő kapcsolatokkal rendelkező Harvey (Terence Howard) felfigyel harctudására, és ajánlatot ad neki, hogy jó pénzért verekedhetne. Innentől kezdve gyökeresen megváltozik főhősünk élete. Hirtelen megtalálta őt a siker, a pénz és a szerelem is elérhető közelségbe került hozzá. Ismerős lehet a sztori, nincs is benne semmi pláne, csak annyi, hogy a végéig csavarnak még rajta egy párat, ami ugyan kiszámítható, de a vezetés izgalmasabbá teszi az amúgy unalomig ismert kliséket. Terence Howard remekül játszik, mellette Channing csak úgy van, de közben olyan, mint ha egyenesen rá írták volna ezt az értéktelen játékát. Kicsit olyan, mint ha a naív Rocky-t kereszteztük volna egy csipetnyi öncélúbb jellemvonással. Érdemes a filmnek a drámai részére koncentrálni, ugyanis nem éppen harcművészettel telített alkotást láthatunk, mint inkább egy könnyű történetet, amiben szerepet kap némi bunyó is. El nem alszunk a cselekményektől hiányos jeleneteken, de amikor arra a kevés harcra kerül a sor, na azok megérnek egy-egy misét. Annyira nem látványosak, mint a Kickboxer, de sokkal hitelesebbek és tényleg feszültséget teremtenek a sajnos elég gyér nézőtéren. Amit igazán hiányoltam, az a 80-as évek verekedős akciófilmjeiből megismert felkészülés edzés formájában. Jelenleg ez csak épp, hogy utalás szinten valósul meg, de az aktuális csavar miatt erre nem is nagyon volt szükség.
Abszolút egyszerű és kevés kitérővel egyenes történetről van szó, amit a 80-as években már túl sokszor láttunk, de az új évezred még nem foglalkozott vele eleget. Sajnos eme alkotás is a mozik süllyesztőjéből egyenesen a tékák polcaira lesz száműzve, de úgy gondolom, hogy az imdb-s 5.1 pont kicsit alulértékelt. Bár alacsonyabb korhatárra szabták (értsd: nem látszik a nő melle a szexjelenetben), azért az idősebb korosztálynak ajánlanám, akiknek nem szükséges, hogy minden második snittben felrobbanjon valami, és a párbeszédek mögöttes tartalmát is felfogják anélkül, hogy szájukba rágnák azt. Nem olyan, mint a 80-as években, de valahol felidézte és akinek jelent valamit az a korszak, az 
bizonyára elégedetten távozik a moziból.
