Spancserek (I Love You Man)
Nem kevés történetet toltak már az arcunkba, ami a férfi-nő kapcsolat bonyodalmairól szólt, ezek többé kevésbé igen szórakoztató szituációkat is szültek, viszont akad valami, amiről nem, vagy ha igen, akkor csak alig található szakirodalom a filmuniverzumban. Az egyneműek közötti hetero kapcsolat.
A Spancserek sztárja, Paul Rudd (40 éves szűz, Felkoppintva, Csak a testeden át!) karaktere azzal a problémával küzd, hogy nincs egyetlen igazi férfi haverja sem, akit kinevezhetne násznagyának az esküvőjére. Főleg lányokkal barátokozott, aminek az lett az eredménye, hogy remekül ért a nők nyelvén, így nem is csoda, ha sikerült magába bolondítania Zooey-t, aki gondolkodás nélkül igent mondott a férfi-nő kapcsolat klasszikusnak számító kérésére, és most nem az Amerikai pite kultikus "szopj le szépségem" beszólásáról van szó, bár erre is sort kerít a sztori egy rövidebb elmélkedésre, hála a magasabb korhatárbesorolásnak. Persze nem csak arról van szó, hogy szükség van egy kanra, aki viszi a gyűrűt az esküvőre, a film inkább arra mutat rá, hogy mennyire fontos is, hogy az embernek legyenek a saját nemével megegyező haverjai, spanjai, mert úgy tudja elsajátítani az elsődleges nemi szerepeket. Persze sosem késő megkezdeni az ismerkedést, de jó lesz óvatosnak lenni, hogy közben ne menjen az elsődleges kapcsolat rovására. Egyáltalán van-e sorrend, ha már az elsődlegességről beszélek? Erre nem ad választ a film, inkább egyszerűen csak hangsúlyozza, hogy mindkettő szükséges. Mivel vígjátékról van szó, úgy joggal várhatjuk a poénokat, és hála a remek helyzetkomikumoknak és Speier Dávid remek szövegének, amit a szinkronhoz írt, nem lesz a teremben, aki legalább egyszer fel ne nevetne hangosan. De azért a humor bőséget nem ez a film hozza el. A sok félresikerült, vagy félreértett "spandit" követően a nagy haver szerepét a Lepattintva szerencsétlen főhőse, Jason Segel tölti be, akinek karaktere egyszerre szimpatikus, laza és gyanus. A két főhős kapcsolatának alakulása pedig szinte már romantikus elemekkel van díszítve, de nem azért mert melegek, hanem azért, mert a gondolkodásmódjuk nagyjából annyiban tér el, mint egy férfinak és egy nőnek.
Tanulságos film a Spancserek, amit azért tisztességes szereposztással bombáztak meg, hiszen a mellékvágányon ilyen nevek merülnek fel, mint J.K. Simmons, aki Pókember főnöke a Hírharsonánál, illetve Jon Favreau, aki azon túl, hogy remek karakterszínész, újabban a Vasember rendezői székében is bizonyítja rátermettségét. Ha pedig már a termeteknél tartunk, ott saját magát játszva feltűnik Lou Ferrigno is, aki anno Schwarzenegger vetélytársa volt a Mr. Olympián. Úgy érzem azonban, hogy lehetett volna még kihozni pár dolgot a témából, és így jelenleg a mostanában divatos steril szóval tudnám jellemezni a film minőségét. Mindenesetre a vígjátékok kedvelői mindenképpen üljenek be rá. Nálam 7 pont, az imdb-n 7.9.
