Két olyan filmet láttam a héten, amelynek eddig pozitív kicsengése volt, mind a kritikusok, mind a nézők körében, és úgy éreztem, itt az ideje, hogy meglessem őket. Mindkét alkotásban csalódnom kellett. Mindenesetre leírom, hogy miket tapasztaltam, aztán lehet kommentelni, hogy te miért szereted azt a filmet. Amennyiben szereted.
Az árvaház (El Orfanato) - avagy, megint egy átlagos ijesztgetős, misztikus thriller, csak ebben most spanyolul beszélnek.
Guillermo del Toro nevével reklámozták, mivel ő adta az anyagi támogatást rá, na meg reklámnak sem utolsó ennek a spanyol "horror" filmnek. Jókat is írtak róla már első körben róla. A film egyébként nem sokban különbözik az amerikában divatos misztikus, félelmetes, ijesztgetős filmektől, csak annyi, hogy némileg vissza fogja magát. Durva jelenetektől mentesebb, mégis R kategóriás korhatárbesorolást kapott. A főszereplőkkel nem tudok azonosulni, pláne a 7 éves gyermek motivációit nem értem. Nem így képzelek el egy gyermeket, még ha örökbefogadták is. Egy 7 éves gyermek kiváncsi és mindent meg akar osztani a szüleivel, mivel más nincs is a környéken, csak a láthatatlan barátai, úgy halmozottan érvényesnek kellene lennie a gyermekkel való kommunikáció. Horrorfilmek, amikben gyermek vagy kislány van, számomra ezért mindig hitetlenek, hiszen próbálják misztikussá tenni a karakterét, ám épp ezért nem lesz életszerű a történet. Akkor már a forgatókönyvről is beszéljünk. Nem jöttem rá a poénra, de nem is igazán hatott meg a végén semmi. A szereplők ugyanolyan szerencsétlenek, muszáj lefutni a felesleges köröket, itt legalább rövidebb kör jutott, a "gyermekem elrabolták a láthatatlan gyerekek és most miért nem hisznek nekem" féle helyzeteknek. A látványvilágban nem sok pozitívumot tudok kiemelni, ám a szűk 100 perc alatt látunk néhány hatásosabb jelenetet, ami némileg emeli a színvonalat. De 10-es skálán 4-nél többet nem tudok adni neki.
Az örökség - avagy gútentág faszikáim
Vagy ökörség is lehetne a film címe, hiszen az történik 100 percen keresztül. Főhősünk Bohus a rendszerváltás után el van lustulva, nem nagyon szeret dolgozni, csak kocsmázni. Aztán egy nap kezelésbe veszi Fortuna és elintézi, hogy örököljön jó sok pénzt. Természetesen az első dolog, amit vesz belőle, az egy üveg szilvapálinka, és utána a film végéig azt kísérhetjük nyomon, hogy mi történik, amikor a tajparaszt bekerül a felső tízezerbe, vagyis sok pénze lesz. Állandóan részeg, mindenkit itat, bulit szervez, vesz magának egy prostituáltat, meglepi őt egy struccal, mindent felforgat és közben folyamatosan részeg, és mindenki vele együtt. Szórják a pénzt és ez jó. Nem tudom, ki hogy van vele, de én speciel nem tudok 100 percig azon röhögni, hogy mindenki részeg. Van a filmben kb. két olyan jelenet, amit viccesnek találtam. Tulajdonképpen nem történik benne semmi, kicsit árnyalja, hogy mennyire növeli az ember népszerűségét a pénz, illetve mennyivel kevesebb vagy, ha az nincs neked. De ettől eltekintve egy üres, unalmas film, amire nem jó visszaemlékezni. Az én értékelésem 3.5 pont a 10-es skálán.
