Mamma Mia!
Mikor megjelent a film, akkora tömeghisztériát vonzott magával némely fórumon, hogy egy időre elment a kedvem a megtekintéstől, de mivel most a Sötét lovagnak van hisztériája, én pedig szeretem a jó zenét, a szép tájakat meg úgy egyáltalán az ötletesen és jól megkoreografált tánc és giccsparádékat, úgy én is ellátogattam egy közeli moziba.
Sok kritikában a giccs, illetve giccsparádé pejoratív fogalomként jelenik meg, ebben a filmben nem, itt a giccs jelenik meg a film pozitív mozgatórugójának, legalább is azzal próbálják eladni, a film nem több egy egyszerű agyatlan hangos-zenés kikapcsolódásnál, nem is akar többet nyújtani... bár a vége felé éreztem egy kis Birodalom visszavág utánérzést, igaz ez sejthető az alapszituációból, miszerint a férjülésre készülő lány meghív három férfit, akik az esélyesek a vérszerinti apjuk titulusra, abban bízva, hogy első blikkre felismeri, hogy melyikük az... ám nem így történik, fogalma sincs, hogy valójában melyiktől származik. A történetről nem is illene sokkal többet elárulnom, mivel nincs túl sok csavar benne, sokkal inkább a megvalósításon volt a hangsúly, a jó zenén és a szép görög tájak mellett sem mehetünk el szó nélkül.
Kapunk még néhány érdekes karaktert, a három férfi nincs annyira jól kidolgozva, mint azt várnám, inkább a női nem képviselői a film főszereplői... ez az egyik oka, amiért nem tudok olyan magas pontszámot adni a filmnek, mivel férfi vagyok, így nehezebben tudtam azonosulni Meryl Streep-el, az idősebb barátnőivel, illetve a lányával... szóval itt most csak a férfitársadalom nevében vonok le pontszámot, a nők nagyon fogják szeretni, sőt egy ideig én is élveztem, ahogy nyugdíjas nők tinédzserként ropják és lázadnak a vásznon.
A történet nem a legcsavarosabb, láttunk már izgalmasabb sztorivezetést is, de szerintem kielégítő attól eltekintve, hogy a vége felé azért egy kicsit untam. Én szeretem ha gördülékenyen halad a történet, itt azonban folyton megszakították zenével, mondjuk épp ezért fizettünk be erre a filmre, hogy jó zenéket halljunk... de aki tényleg azt várja, hogy mi lesz az oltár előtt, hogy milyen csavarok várnak még, mi lesz a végkifejlete a filmnek és ezt előtérbe helyezi a jó zenékkel szemben, annak kicsit vontatottnak fog hatni a mozi.
Összességében nagyon tudom ajánlani a filmet, főleg a nőknek vagy idősebbeknek, de fiatalabbaknak is, ha szereti az olyan zenét, amit az ABBA művel, a könnyed romantikát és mérsékelt humort. Az imdb-n 12 ezer szavazat után 7.0-n áll. Én 6 pontot adok neki, vagy 7-et, még átrágom párszor magam a végleges döntésnél, de ha nő lennék, akkor 8 és 9 között vacilálnék.
Kedvcsinálónak pedig egy kis részlet a filmből: Gimmie Gimmie Gimmie
